Új "Jókai-regény" született Szécsi Noémi tollából. A szerző nőtörténeti szempontból, Jókai anyja, feleségei, nevelt lányai és más nőrokonai szemszögéből rajzolja meg a 21. századi olvasó számára a nagy mesemondó portréját. Visszaemlékezésekre és levelezésekre támaszkodva mutatja meg, hogyan hatottak a nők Jókai személyiségének alakulására, majd hogyan jelentek meg a valóságos nőalakok a regényekben. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA.

Szécsi Noémi Jókai és a nők című kötete a kétszáz éve született nagy magyar író* életét és művészetét vizsgálja, új megvilágításba helyezve, de minimum erősen árnyalva a (19. századi) magyar irodalom egyik legnagyobb szerzőjéről kialakult és mitikussá stilizálódott képet. A vizsgálat nőtörténeti fókuszú, így a kötet Jókai magánéletének legfontosabb nőalakjait – édesanyját, feleségeit, unokahúgait és nevelt lányait – bemutatva beszél arról, hogy ők hogyan hatottak az író életére és – tulajdonképpen ez utóbbiból kinőve – alkotói világára. Mert hiszen a regényekben megjelenő nőalakok, ezek az idealizált, mi több, eszményi lények, akiknek élete, és működése kontextusaként nyilvánvalóan a korabeli társadalmi nemi szerepeket és elvárásokat kell számon tartanunk, ha közelebbről vizsgáljuk őket, messze nem tűnnek sematikusnak.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Nagygéci Kovács József, Revizoronline.com, 2025. 07. 08.