Saját legendája építése vagy Szendrey Júlia befeketítése – Jókai Mór a valóságban is használta mesélő tehetségét. Műveiben az ország identitását adó események mellett explicit szexjeleneteket is találunk, noha ezeket inkább a ma olvasója érti. Már a saját korában is ő volt a legnagyobb, legnépszerűbb író, mamutként telepedett az irodalmi szcénára. De hogyan látjuk ma a szövegeit, és ráférne-e a modernizálás? Szécsi Noémivel beszélgettünk. 

Jókai Mórról ma főként a kötelező háziolvasmányok jutnak eszünkbe, de Szécsi Noémi kötete, a Jókai és a nők új perspektívát kínál a 19. század egyik legsikeresebb irodalmi alakjához. A hozzá közelálló nők szempontjából mutatja meg az író kevésbé ismert oldalát. Hogyan látták Jókait a kortársai és honnan érdemes megközelíteni a regényeit napjainkban? Erről is kérdeztük Szécsi Noémit. Interjú.  

Jókai esetében a legendagyártás már az életében megindult, ahogy Petőfinél is. Ő mennyire formálta a róla kialakult képet?

Fontos tanulsága számomra ennek a kutatásnak, hogy milyen erősen irányította a róla szóló narratívát. Gyakran az általa elmondott történeteket visszhangozzák a rá emlékezők, mintha diktálna nekik. A magánéletével kapcsolatban valósággal indoktrinálta a saját verzióját. Néha egész gyorsan kilóg a lóláb, hogyha az ember egy picit megkaparássza. Mint például a komáromi menlevél esete, ahol több ellentmondás is felmerült. Fölépítette a saját feleségét mint hősnőt, magát mint szabadságharcost – a családon belül és kívül egyaránt. Jókai ezt nem élte meg hazugságként.

Szokása volt a dolgok elmesélése, újramesélése, mindig a helyzethez alakítása. Ez az írásaiban is megfigyelhető.

Jó nyersanyag például a Petőfi házaspárral töltött röpke idő. Sokszor beszél magáról szabadságharcosként, noha ő sajtómunkásként élte át ezeket a kaotikus időket. Beleéli magát, és el is hiszi. Ez a regényírói tehetségének lényege is. Száz százalékban tudott azonosulni a figurával, akit éppen felfestett.

Munkaként tekintett az írásra, napi beosztással, vagy romantikus képe volt erről?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Borbély Zsuzsa, Konyvesmagazin.hu, 2025. 06. 11.