Egy falu félúton Eger és Ózd között, a Bükk ölelésében, ahol „nem mozdulnak előre az óra mutatói már napok vagy hetek óta”. Egy öntörvényű, elvált nő, aki barátnője panziójában dolgozva kezd új életet, valamint két fiatal lány, akik mindketten egyszerre szöges ellentétei és tökéletes tükörképei az édesanyjuknak. Tóth Marcsi első kötete a hét könyve.

Az Erdő van idebenn kezdőlapjain valahol a kilencvenes évek tájékán járunk, egy vidéki panzió konyhájában „kibelezett, levükben ázó, szomorkás dinnyehéjak” jelzik, hogy nyár van. A tulajdonos, Dijanka és a városból kitelepült Mara éppen temetésre készülődnek, ahol az egész falu felvonul. A templomi seregszemlén – „mindenki megy, különben megszólnak” – még csak egy-egy morzsát kapunk a karakterekből, később azonban szinte közeli ismerőseinkké válnak.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Bakó Sára, Könyvesmagazin.hu, 2025. 09. 15.