Magyary én-elbeszélésének egyik legerősebb gesztusa a hagyomány újraértelmezése abban a vonatkozásban, hogy azon szövegeket, gondolatmeneteket, melyek a narrátor számára meghatározóak, a saját betegség-történetben keretezi újra. – Kovács Panka recenziója.

A betegségről, szenvedésről való írásnak jelentős a hagyománya. Erre a hagyományra épít, ugyanakkor újra is gondolja ezt Magyary Ágnes Testodüsszeia című esszéregénye. A szöveg ugyan alcímében – esszé a betegségről – az esszé műfaját jelöli meg, mégis kapcsolható az epikus művekhez, hiszen a betegséget nem csak mint megragadhatatlan, elméleti kérdést járja körül, hanem elsődlegesen az élet szövetének részeként értelmezi, történetekkel keretezve azt.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Kovács Panka, Litera.hu, 2025. 09. 26.