Az elmúlt másfél évtizedben Erdős Virág költészete a hétköznapi nyelv, a társadalmi tapasztalat és a lírai hagyomány határterületeit járta be. Új, isten című kötete talán a legmerészebb vállalkozása: a bibliai nyelvet és az istenes vers hagyományát szólaltatja meg úgy, hogy közben a mai emberről beszél. A nemrég megjelent kötetet a szerző rajzai illusztrálják.

„…az irodalom segíti az olvasót abban, hogy ledöntse az önmaguk körül forgó, hamisan önelégült, mereven konvencionális beszédmódok bálványait, melyek olykor még egyházi diskurzusunkat is megfertőzik, fogságba vetve a Szó szabadságát” – írja Ferenc pápa Levél az irodalom szerepéről a képzésben című apostoli levelének 42. pontjában. Amikor 2024 nyarán közzétette ezt az írást, meglepő radikalitással fordult a szépirodalom felé. Szerinte a jó irodalom nem kész vallási válaszokkal altatja el a lelkiismeretet, hanem ébren tartja az ember alapvető nyugtalanságát. A hit pedig – a lezárt dogmarendszerrel szemben – olyan keresés, amelyhez az irodalom adhatja meg a legőszintébb nyelvet.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Mihályi Anikó, Szemlelek.net, 2026. 07. 09.