A romantikus vadnyugati hősök kora a huszadik század derekára végleg lealkonyult. Már nem a coltok szava a leghangosabb. A szemhatáron magányosan ügető lovas hosszú árnyéka lassan belehalványodik a vörös fényben úszó tájba.

John Grady Cole családja darabokra hullt: a nagyapát most temették, az apa lélekben már máshol jár, a még mindig fiatal anya színésznői ambíciókat dédelget, a 16 éves fiút pedig iskolába szánja. John Grady vágya, a birtok igazgatása, nem teljesül. Egyetlen megoldás létezik: irány Mexikó!

John Grady és egy évvel idősebb barátja, Lacey Rawlins útnak indul hát. Nem keresik a bajt, megtalálja az magától is őket – a nagyszájú és babonás Jimmy Blevins személyében. A kölyök idősebbnek hazudja magát a koránál, és még a neve sem igazi. Talán a lova sem az övé. Az öntudatos gyerek gondolkodás nélkül belemegy minden csetepatéba, ha igazságérzete úgy kívánja, de amint megnyílik az ég, és megszólalnak az égi harsonák, magzatpózban kucorog a sötétben. Egy viharban elveszíti lovát, ruháit, mindenét…

A két barát immár – reményeik szerint örökre – elválva Jimmytől egy mexikói haciendán kezd el dolgozni. Frissen befogott lovakat törnek be. John Gradynek a lovaglás a mindene. Nem vágyik másra, csak ember és állat harmóniájára. Érezni, ahogy dübörög a vér a ló ereiben, ahogy megfeszülnek az inai. A szél csapdossa John Grady  kalapját, simogatja izzadó bőrét. Ló és lovasa eggyé válik...

Matt Damon John Gradyként

Texas és Mexikó határvidékén, a csupasz sivatagi tájon tikkasztó, embertelen a hőség. Napszítta, poros úton ballag minden érzelem. Komótosan mozdul minden élő. Az arcokon vadság tükröződik és szépség. A határ mentén ide és oda is kötődik az ember, mégis mindenhol idegen. Jó és rossz között nagyon nehéz meghúzni a határvonalat. Ha egyáltalán létezik. A civilizáció jelei itt-ott már megjelentek, de még mindig érintetlen vidék ez.

Munkaadójuk jól bánik velük, kölcsönös tisztelettel viseltetnek egymás iránt. Ám a nagybirtokos szépséges és szabadelvű leánya megbolygatja az egyensúlyt. John Grady és Alejandra egymásba szeretnek. Egy gazdag mexikói lány és egy szegény amerikai marhapásztor kapcsolata azonban a gyökeret eresztett feudális viszonyok között nem lehet életképes. Ebben a világban a nő élete során csak a jó hírével sáfárkodhat. A lányokat hamar felveszi a szóbeszéd. Nincs számukra bocsánat.

A szabadság sosem rajtunk kívül áll. Bennünk lakozik. A társadalmi szokások, az együttélési kódexek, a szokásjog – ember alkotta gátak. Meghatározzák viselkedésünket. A regény főhőse a mexikói út során szomorú tapasztalatokra tesz szert. Az életben maradáshoz némi vakmerőség, arrogancia, keménység szükséges. Nem szolgálja javunkat, ha folyamatosan azon rágódunk, ami a szívünket nyomja. A helyes útról olykor leléphet az ember, azonban mindig van lehetőség a visszatérésre. Az egyenes jellem eligazít. Szívbemarkoló John Grady fejlődéstörténete az ártatlanság elvesztéséről, az érettség megszerzéséről.

A Vad lovak egy olyan korban játszódik, amikor a préri szabadsága már csak nyomokban érhető tetten. McCarthy monoton mondatai pedig ugyanazt az igazságot mormolják: a valóság folyamatosan változó. A cowboyok ideje lejárt. A lovak helyét a motorizált járművek veszik át. Az ember fokozatosan eltávolodik a puritán természettől. Egy mítosszal ismét kevesebbek leszünk.

Cormac McCarthy regényében vessző és felkiáltójel nélkül épülnek a mondatok. Mintha minden egyes hangsúly az olvasó saját döntéséből következne. A gondolat néha ólomsúlyúan vánszorog, máskor meg a maga egyszerűségében szárnyal. McCarthy prózája éppen ezt a kettősséget tudja. Ezért tekintik a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb alakjának. Szikár minden leírt szó, kopár minden mondat. A regény mégis helyenként oly érzékletesen festi le tárgyát, hogy az olvasó majdhogynem tapintja, szagolja a betűk mögötti jelentést.

Cormac McCarthy nevét Magyarországon elsősorban Joel és Ethan Coen tette szélesebb körben ismertté. A Nem vénnek való vidék című regényéből négy Oscar-díjjal jutalmazott filmet adaptáltak. Az alapjául szolgáló mű magyarul 2008-ban jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. Ezzel vette kezdetét a szerző jelenleg tíz kötetre rúgó életművének magyar nyelvre fordítása. 2009-ben a Véres délkörök, majd 2010-ben a Pulitzer-díjas Az út jelent meg.

2000-ben, amikor a Vad lovakból készült filmet bemutatták (főszerepekben: Matt Damon és Penelopé Cruz, rendező: Billy Bob Thornton), az Ulpius-ház Kiadó egyszer már piacra dobta a hazájában Nemzeti Könyv-díjat elnyert regényt. Szentgyörgyi József korábbi fordítását most Totth Benedek vetette össze az eredetivel. 2011-ben átdolgozott kiadás került az olvasók kezébe, amely külsejében is szépen simul a korábbi kötetek sorába.

Kiadvány:
Cormac McCarthy
Vad lovak
Magvető Kiadó, 2011

Forrás:
olvassbele.hu
Jeges-Varga Ferenc
2011. 03. 21.