|
Spiegelmann Laura
„Örvendek, Spiegelmann Laura vagyok. Hogy nem egészen tudja, ki az? Megnyugtatom, ezzel nincs egyedül...
Nem jó, már megint elrontottam a kezdést.
Kaphatok még egy esélyt?"
Üdvözlöm, a lauramanga oldalon olvasható szövegek szerzője vagyok, aki ezen a héten megosztja Önnel apró-cseprő kételyeit, néha téves meglátásait, egynémely életeseményeit és tévképzeteit. (Ez sem sikerült igazán fényesen, de nincs bátorságom újabb nekifutás engedélyezését kérni.) Kezdjük mondjuk azzal, ami valószínűleg a legtöbbeket érdekel: ki is áll e név mögött? Sokféle találgatást olvastam már ezügyben, de mindenkit meg kell nyugtatnom: csak a vezetéknév fölvett (az is családi örökség), a keresztnevem viszont valóban Laura. (Illetve van egy második keresztnevem is, de azt nem árulnám el egyelőre.) A személyemet érintő találgatások tehát, egyébiránt nem kis fájdalmamra, tévesek. (Vagyis nem vagyok Bolgár György, mint ahogyan azt a kiváló judapest.org által indított szavazás résztvevőinek jó része gondolja, és nem vagyok sajnos Garaczi László sem, aki ugyanitt [az írás a litera.hu-n jelent meg – a szerk.] bár a legkevesebb szavazatot kapta, ám egy fórumon őt sejtik ki leginkább az írásaimból, ez mindenképp megtisztelő, noha én csak az vagyok, aki vagyok.)”
És miközben a találgatás tovább folytatódik, megjelent a szerző első kötete, Édeskevés címmel a Magvetőnél. A Magvető Kiadónál megjelent műve Édeskevés (2008)
A szerző kiadónál megjelent művei:
|
|
|
|
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|