Pál Sándor Attila novellái ismerős különcökről szólnak. Egy több száz éves öregúrról, aki nem tud meghalni, amíg végig nem olvassa gazdag könyvtárát, egy magát gyümölcsfába oltó agronómusról, vagy a falusi bácsiról, aki beleköltözik egy antropológus fejébe. Ismeretlen csodabogarak ők, akikhez mégis van közünk: mint a rokonainkhoz, akikkel csak húsvétkor találkozunk. A Rokonok történeteiben mindig van egy váratlan csavar. Olvashatunk a jelen és a közeljövő alternatív világairól: ahol kötelezővé teszik az őszinteséget, vagy ahol a néptáncnak minisztériuma van, és a párokat egy férfi és egy robot alkotja. Megtudhatjuk azt is, milyen, ha az évek során egyre jobban kezdünk hasonlítani a kutyánkra, vagy ha reggel a dolgozószobánkban igazi Vasember-páncélt találunk.
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
