Irodalmi párok – Bartis Attilával és Kemény Istvánnal
Irodalmi párok – a Szépírók Társasága és a Nyitott Műhely Irodalmi Szalonja Február 5-én, csütörtökön 19 órakor Bartis Attilával és Kemény Istvánnal, a Magvető Kiadó szerzőivel Bán Magda és Torma Tamás beszélgetnek a Nyitott Műhelyben (Budapest, XII. ker., Ráth György u 4.). A belépés díjtalan.

Bartis Attila:

1968-ban született Marosvásárhelyen, 1984 óta él Budapesten. Író, fotográfus. Fotográfiáiból számos kiállítást rendeztek. Első regénye, A séta 1995-ben jelent meg. A nyugalomból készült drámát Anyám, Kleopátra címmel 2003-ban tűzte műsorára a Nemzeti Színház, majd 2008-ban Nyugalom címmel mutatták be a magyar mozikban a regény alapján készül játékfilmet, amelyet Alföldi Róbert rendezett. Bartis Attila művei már több idegen nyelven is olvashatók.
Egy éven át írt tárcákat az Élet és Irodalom című folyóiratnak, ezeket írásait A Lázár apokrifek című kötetben adta ki a Magvető. Könyveit több nyelvre lefordították. Fotóművészként fényképei számos kiállításon vettek már részt.

A Magvető Kiadónál megjelent művei:

A kéklő pára (1998), A nyugalom (2001), A séta (2001), A Lázár apokrifek (2005)

Díjai:

Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (1995), NKA Irodalmi Ösztöndíj (1996-1998, 2003), Soros Irodalmi Ösztöndíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1997), Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj (1998, 1999, 2001), Hajnóczy Péter Irodalmi Ösztöndíj (1999), Örkény István Drámaírói Ösztöndíj (2001), Szolnoki Szigligeti Színház drámaírói ösztöndíja (2002), Márai-díj (2002), József Attila-díj (2005), Literarisches Colloquium Berlin irodalmi ösztöndíja (2005), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Varsói Magyar Kulturális Intézet alkotói ösztöndíja (2006), DAAD irodalmi ösztöndíj – Berlin (2007)

***

Kemény István:

1961. október 28-án született Budapesten. Édesanyja tanítónő, édesapja szobrász volt, húga festő-restaurátor. A budaörsi gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakon diplomázott 1990-ben. Nős, három gyermek apja. Verseket, prózát, esszét, kritikát, egy fél drámát, könyvajánlatokat, fülszövegeket, JAK-tábori naplót, netnaplót, tévéjáték-dialógusokat (sőt, álnéven egy fél ponyvaregényt) írt eddig.Kemény István a nyolcvanas években induló nemzedék jelentős, és írókörökben az egyik legnagyobb hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg 1984-ben. Ezt követően jelentkezett verseskötettel, regénnyel (Az ellenség művészete), tárcanovellákkal (Család, gyerekek, autó), ez utóbbiakat korábban az Élet és Irodalomban publikálta, 1984 és 2002 között szám szerint tíz könyve jelent meg, többek közt két nagy hatású verseskönyve, a válogatott verseit tartalmazó Valami a vérről, 1998-ban, majd három évvel később a Hideg. Első verseskötete, amelyet a Magvető Kiadó gondozott, a 2006-ban kiadott Élőbeszéd.

A Magvető Kiadónál megjelent művei:

Élőbeszéd (2006)

Díjai:

Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), KISZ-díj (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), a Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997), Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004), Székely Bicska-rend (2006), Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007)

Fordította: Todero Anna
Egy olasz család félreértései
Claudia Durastanti a fiatal olasz írónemzedék legizgalmasabb, legeredetibb hangú alkotója. Önéletrajzi elemeket is tartalmazó könyve egy nem mindennapi család életébe enged bepillantást, ahol...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ