
Orbán Ottóra emlékezünk
Arcképek a közelmúltból - A Szépírók Társasága szervezésében.
Beszélgetőtársak: Nyerges Gábor Ádám, Parti Nagy Lajos, Dérczy Péter

Időpont: 2014. október 30. 19.00 Helyszín: Nyitott Műhely (1123 Bp. Ráth György u. 4.)
Orbán Ottó (1936, Budapest – 2002, Szigliget) magyar költő, esszéíró, műfordító, egyetemi tanár; a Magyar PEN Club alelnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1945 után félárvaként a Sztehlo Gábor vezette Gaudiopolis-Örömvárosban nevelkedett. 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író. 1962-től tagja a Magyar Írók Szövetségének. 1981-1991 között a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, 1991-1998 között főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. Első tanulmányútján Indiában járt 1968-ban, 1976-ban pedig az USA-ban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt. Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartották számon.
Első kötete 24 éves (1960) korában jelent meg. Az 1960-as évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg. Az 1970-es évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kapott a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonította magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű volt, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól napjainkig a legkülönfélébb nyelvekből fordított. A program az NKA támogatásával jött létre. A belépés díjtalan.
|
 |
|
A túlélés és a felnövekvés könyve
,,Az életben maradás gyerekkori kalandjáról szól ez a könyv" - ezzel a mondattal foglalta össze önéletrajzi regényét a szerző. A kaland 1944-ben indul Berettyóújfalun. Itt él az ekkor tizenegy...
|
|
A meseterápia nagykönyve
Segíthet-e Csipkerózsikának Csizmás Kandúr? És Hamupipőkének a táltos paripa? Miért nem a tündérkeresztanya jelenik meg a sárkányviadalra készülő hős előtt? Ki segít az állatvőlegényeknek...
|
|
A meseterápia nagykönyve
Segíthet-e Csipkerózsikának Csizmás Kandúr? És Hamupipőkének a táltos paripa? Miért nem a tündérkeresztanya jelenik meg a sárkányviadalra készülő hős előtt? Ki segít az állatvőlegényeknek...
|
|
Családos történetek
Családi történetek olvashatók ebben a könyvben: a szülőkről, akik nevelnek minket, vagy épp a szülőkről, akikké válhatunk. Hogyan határozzák meg a saját gyerekkorunk történetei a felnőttkori...
|
|