Tények és Tanúk a 21. században is - A Magvető újraindult sorozatának első évéről
Egy év telt el a Magvető Kiadó népszerű könyvsorozata, a Tények és Tanúk újraindulása óta. A visszaemlékezéseket, naplókat, életútinterjúkat felvonultató sorozat kötetei az 1970–80-as években nemegyszer hozzájárultak az egyes történelmi vagy kultúrtörténeti korszakokról rögzült, sematikus kép átformálásához. Tavaly – csaknem három évtized után – megújult formában, de hasonló igénnyel indította útjára ismét a sorozatot a Magvető.

A Magvető 2015 őszén Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben kiadásával folytatta a Tények és Tanúk hagyományát. A könyv nagy sikert aratott: gyors egymásutánban három kiadása is elfogyott. Ezt követte Zimándi Pius István premontrei kanonok, irodalomtörténész 1944 márciusától 1945 márciusáig írt naplója Egy év története naplójegyzetekben címmel, Ungváry Krisztián történész tanulmányával és jegyzeteivel.

2016-ban további öt kötet látott napvilágot a sorozatban. Kabdebó Lóránt 1987–1988-ban készült „életműinterjúja” Orbán Ottóval (Színpompás ostrom) és Bertók László Priusz című memoárkötete az irodalom- és a társadalomtörténetnek egyaránt izgalmas forrásként szolgál. A két könyv annyiban is rokonítható egymással, hogy mindkettő főszereplője a maga életén és költői pályaképén keresztül egészen sajátos, egyedi képét adja a 20. század európai és magyar kataklizmáinak.

Dr. Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban című kötete nem újdonság, jelen formájában mégis több szempontból újszerű: a szöveget a szerző életében megjelent utolsó (1947-es debreceni) kiadás alapján, Vági Zoltán történész gondozásában publikáljuk – ennek köszönhetően új fénybe kerül a világ egyik első szemtanúi beszámolója a birkenaui Sonderkommando valóságáról.

Kis Pál budapesti fényképésznek a munkaszolgálatban és a bujkálás idején, 1944 őszén írt naplóját tartalmazza a Csillaggal nem jó járni most című kötet, amelynek kísérő (elemző-reflexív) szövegeit Závada Pál és György Péter írta, és amelyben számos fénykép és dokumentum is megjelenik.

Az idei év talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó naplója az eddigiekhez hasonlóan lebilincselően érdekes olvasmány: Szálasi Ferenc 1942–1946 között írt naplóit Karsai László történész adja közre. A szövegek döntő hányada mindeddig kéziratban volt. Az 1945–1946-os börtönnaplók kivételes mozzanata Szálasi saját népbírósági peréről napról napra nyújtott beszámolója, valamint végrendelete. A kötet végén gazdag fotóanyag található, amelyek között kevéssé ismert képek is felbukkannak.

A II. világháború időszakához tehát három mű köthető szorosabban az idei termésből. Mindhárom kötet szerkesztéséhez, sajtó alá rendezéséhez az egyes témák neves szakértőit kérte fel a kiadó. A hosszú távú cél, hogy ezek a kötetek felsőoktatási intézményekkel (ELTE, PPKE) való együttműködések keretében beilleszkedjenek a 20. század „személyes történelme” feldolgozásának folyamatába. Ennek érdekében idén több helyszínen zajlottak könyvbemutató beszélgetések, zömmel diákhallgatóság előtt. A kiadó fontosnak tartja, hogy a sorozat köteteit a jövőben is részben hasonló rendezvényeken, hasonló együttműködések keretében mutassa be.

2017 tavaszán Király István irodalomtörténész, Heltai Jenő író, költő naplóival és Szabad György történész, a rendszerváltás utáni első demokratikusan megválasztott országgyűlés elnöke interjúkötetével jelentkezik a Magvető Kiadó a Tények és Tanúk sorozatban.

Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ