Bodor Ádám és Győrffy Ákos kapta a Szépirodalmi Figyelő-díjat
Bodor Ádám író és Győrffy Ákos költő kapta az idén a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány díjait. Az elismeréseket csütörtök este adták át a budapesti Hadik Kávéházban.
Pápay György, a lap főszerkesztője elmondta: Bodor Ádám a Székelyföld folyóiratban megjelent Damasskin Nikolsky rókái című művéért, Győrffy Ákos pedig a Magyar Lettre Internationale-ban publikált A Würzburg hullámai című versért kapta a díjat. Megjegyezte: az elismerés egyben az eddigi életműnek is szól.

A Szépirodalmi Figyelő tájékoztatása szerint a díj pénzjutalommal nem jár, a díjazottak Pető Hunor kisplasztikáját vehetik át. A díjról – amelyet az előző évben a lapban megjelent szerzők kaphatnak meg – kuratórium dönt, ennek tagja Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Kollár Árpád, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, Szilágyi Márton irodalomtörténész és Pápay György főszerkesztő. A kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő az előző két hónap folyóirattermésének szépirodalmi anyagát szemlézi másodközlések formájában: több mint ötven, nyomtatásban és az interneten megjelenő orgánumból válogat verset és prózát. A lap másik rovatát a folyóiratnak készített recenziók, könyvismertetések töltik ki.

A díjjal tavaly Papp Tibor író, költő, műfordító, tipográfus és Falvai Mátyás író, kritikus munkásságát ismerték el. A korábbi években Szakonyi Károly író, dramaturg és Térey János költő, író, drámaíró, 2009-ben Krasznahorkai László író és Deák László költő, 2008-ban Kalász Márton költő és Ambrus Lajos író, 2007-ben Temesi Ferenc és Rentz Mátyás író munkásságát ismerte el a kuratórium.

Bodor Ádám 1936. február 22-én született Kolozsváron. 1952-ben, 16 éves korában államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték, a szamosújvári politikai börtönben tartották fogva két évig. Szabadulása után volt gyári munkás, majd a Kolozsvári Református Teológia hallgatója.

Első novellája 1965-ben jelent meg az Utunk című lapban, majd négy évvel később első novelláskötetét is kiadták A tanú címmel. 1969-től, a kötet megjelenésétől kezdve szabadfoglalkozású író. 1970 és 1975 között tagja volt a Román Írószövetségnek. 1982-ben települt át Magyarországra, 1984-től 1988-ig a Magvető Könyvkiadó lektora, majd szerkesztője volt. 1998-tól egy éven át a berlini DAAD Művészi Program ösztöndíjasa volt.

Jelenleg a Holmi szerkesztőbizottságának tagja. 1991-ben elnyerte a Holmi című folyóirat novellapályázatát az egy évvel később megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével. 1992-ben adták ki a Vissza a fülesbagolyhoz című elbeszéléskötetét, majd 1999-ben újabb regénnyel jelentkezett, Az érsek látogatásával. 2001-ben látott napvilágot A börtön szaga című interjúkötet, amelyben a szintén kolozsvári Balla Zsófia kérdezte az írót életéről. 2010-ben Az utolsó szénégetők címmel tárcáit adta közre.

Műveiből több filmfeldolgozás készült. A részleg, Gothár Péter 1994-es filmje Magyar Filmszemlén elnyerte a fődíjat, a legjobb rendezés díját és a külföldi kritikusok díját. Az író pályája során több rangos elismerést kapott, köztük 1970-ben és 1975-ben a Román Írószövetség prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és 2002-ben az Év Könyve-, 1986-ban a József Attila-, 1992-ben a Krúdy Gyula-, 1996-ban a Márai Sándor-, 2002-ben a Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában vehette át a Kossuth-díjat, 2011-ben Artisjus Irodalmi Nagydíjat kapott.

Győrffy Ákos 1976-ban született Vácott. 1996 óta jelennek meg versei folyóiratokban és antológiákban. Könyvei: A Csóványos északi oldala (2000), Akutagava noteszéből (2004), Nem mozdul (2007). Második kötete Aus Akutagawas Notizblock címmel 2006-ban németül is megjelent az aacheni Rimbaud Verlag kiadásában. Legutóbbi műve 2010 őszén jelent meg Havazás Amiensben címmel a Magvető Kiadónál. 2000-ben Gérecz Attila-díjjal, 2002-ben Polisz Költészeti Díjjal, 2009-ben Sziveri János-díjjal, 2010-ben Márciusi Ifjak Díjjal és Zelk Zoltán-díjjal, 2011-ben Artisjus Irodalmi Díjjal ismerték el munkásságát. (MTI)

Forrás: Új Könyvpiac (2012.05.18.)

Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ