
"Hanyatt fekve az ágyon felolvasni" (Fidelio)
Apa és fia mindketten írással foglalkoznak, mégsem könyveket, hanem általában színházi előadásokat szoktak ajánlani egymásnak. Závada Pál író és Závada Péter költő, valamint az Akkezdet Phiai nevű rapzenekar egyik tagja könyvekhez fűződő emlékeikről meséltek. INTERJÚ
- Szokás volt a családban az esti felolvasás?
- Závada Pál: Persze, egymás mellett hanyatt fekve az ágyon felolvasni, ez sok éven át így ment. A klasszikus meséket, az akkori kortárs gyerekkönyveket és saját gyerekkorom kedvenceit próbáltam váltogatni, sőt eljutottunk A Pál utcai fiúkig és a Verne-regényekig. Akkor Peti már önállóan is olvasott, és trükkösen a legizgalmasabb részek előtt hagytam abba, hogy ő majd folytassa. Folytatta is, de aztán odajött, és panaszkodva mutatta, hogy ettől eddig ez mind csak tájleírás - úgyhogy akkor fölolvasás útján még könnyebben ment a dolog. De arra is emlékszem, hogy fölolvasás közben elaludtam, s ilyenkor az is fölmerült, hogy eléggé érdekel-e engem az a könyv.
- Emlékszel rá, hogy édesapád milyen könyvekből olvasott fel neked?
Závada Péter: Lázár Ervint például sokat olvastuk, a Négyszögletű Kerek Erdőt, a Bab Berci kalandjait, a Szegény Dzsoni és Árnikát, valamint Békés Pál szövegeit, A kétbalkezes varázslót meg a Félőlényt. Amit még nagyon szerettem, az egy indián mesés-legendás könyv volt, a Tollas Kígyó búcsúja, talán ez volt a címe. Na meg a Nagy indián könyv és a Winnetou. Emlékszem rá, hogy a délutáni csendes pihenők alatt is úgy aludtunk el, hogy apa közben felolvasott nekem. Tehát abszolút olvasós apuka volt, mostanában az öcsémnek is gyakran olvas fel. Nem tudom, a gerezdekre szeletelt, hámozott alma rituáléja - amit fogmosás után - lefekvés előtt is szabad volt enni, az él-e még.
Olvassa tovább az interjút!
Krupa Zsófia Forrás: Fidelio (2013. június 13.)
2013-06-13 14:49:43
|
 |
|
Egymást tükröző életek
Silberstein Alétheiának nem csupán a neve, hanem az élete is különleges. Ő Bán Zsófia mozaikokból összeálló családregényének az egyik elbeszélője és főszereplője. Nem véletlenül...
|
|
„neszez a múlt, nem múlik semmi el
Hol van a múltunk, és merre haladunk a jelenben? Tóth Krisztina 2020 és 2025 között írt és kötetbe rendezett verseit olvasva olyan élethelyzetekkel találkozunk, ahol az otthonos és az idegen...
|
|
A szabadság börtönében
A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz,...
|
|
„neszez a múlt, nem múlik semmi el
Hol van a múltunk, és merre haladunk a jelenben? Tóth Krisztina 2020 és 2025 között írt és kötetbe rendezett verseit olvasva olyan élethelyzetekkel találkozunk, ahol az otthonos és az idegen...
|
|