Bolyongás a gépezetben (Kortárs Online)
(kiadvány: Óraverzum)

Lakatos István második regénye a fülszövegbeli állítás ellenére sem gyermekkönyv. Ahogy a szerző az Óraverzumot és az azt körülölelő világot ábrázolja, az feledhetetlen társadalomkritika, amely saját univerzumunkat képezi le, kidolgozott történelemmel, hagyományokkal, világképpel, és mikroszkopikus jellemrajzokkal. Az ebben a különös fantasztikumban hemzsegő obszcén kifejezések és horrorjelenetek azonban jelentőségük ellenére sem lehetnek jó hatással a gyermeki pszichére. Az Év Gyermekkönyve-díjat nyert Dobozváros szerzőjének legújabb regénye voltaképpen az intellektuális felnőtteket szólítja meg.

A Fellegvárban kitömött nyakorjánok között bolyongó Mirkó ereiben királyi vér csordogál. A világot egykor veszélyeztető Bogumil uralkodó unokája és a jelenlegi Pongrác király félárva gyermeke ő, akit édesapja látni sem akar, mert elhunyt feleségére, Lénára emlékezteti. Mirkó egyedül a gyermeklelkű Szaffi nénjére, a kezdetben ridegnek tűnő komornyikra és a titokzatos Ludvik bácsira támaszkodhat. A regény tétje látszólag a Holdra utazás és ezzel egy időben a világ megmentése, de voltaképpen Mirkó felnőtté válását és vívódásait követhetjük nyomon. Habár a történetvezetés egyszerű, a sokrétűen kidolgozott hagyományok, a térben és időben aprólékosan felvázolt képzeletbeli világ, valamint a képzeletbeli lényektől, nevektől nyüzsgő sorok teszik izgalmassá és elgondolkodtatóvá Lakatos István regényét. Ebben a tudatosan felépített dimenzióban segít eligazodni az Óraverzumot ábrázoló borító és az azt körülvevő világegyetem térképe az első oldalon.

A gépies világ sok szempontból tekinthető univerzumunk leképezésének. A regény  alcíme (Tisztítótűz), a Jelenések könyvéből vett mottó és a Világgép mint istenség titokzatossága a világ keresztény nézőpont szerinti állapotát idézi. Létezik a könyvben természetfölötti erő ugyanis, amely elrendezi a bolygókat, és fentről figyel. És léteznek olyanok, akik ebben különbözőképpen hisznek (Organikusok és Tengelyesek). A regény egyébként izgalmas nyelvezete is rájátszik a vallásos szemléletmódra. Erre hajaz a visszatérő „gépiek szerelmére” és a „gépiek úgy akarják” szófordulat, de a hagyományvilágban is tetten érhető ez az utalás. A temetési jelenetben ugyanis rozsdás csavart helyeznek el a hanton, amely arra emlékeztet, hogy porból vétettünk. A saját világunkkal párhuzamba állítható gépies kozmoszban ott rejlenek a horrorba illő szenvedések és kegyetlenségek is. A belét kívül hordó alak, Szaffi apja által korábban megsebzett arca, a testekbe forrasztott gépezetek, a láb nélküli felsőtestek, a szakállas asszonyság, Mirkó látomásának naturalisztikus részletezése az emberi történelem kegyetlenségeinek alternatívája lehet ebben a mesét és száraz valóságot keményen ötvöző regényben. A meseszerűség felé ível a történetek erőteljes abszurditása, az ok-okozati kapcsolatok álomszerű összefüggése, mint például a nyulak elszaporodásának jelenetében, ahol arra a nem mindennapi képre, hogy „ekkor a hatalmas jószág temérdek apró nyúllá robbant szét”, Szaffi természetes módon reagál: „Most megint nyúlpörköltet fogunk enni hónapokig.”

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Gláser Diána, KortársOnline.hu, 2015. március 26.

2015-03-26 18:45:17
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ