Vadiúj vadkelet (Revizor)
(kiadvány: Sömmi.)

A regény Rózsa Sándor történetét mondja el, meglehetősen új és rendhagyó megvilágításban. Fordulatos cselekmény, valóságmag, szex, vér, borzongás, akció: minden adott egy jó kis easternhez. FAZEKAS SÁNDOR ÍRÁSA.

Ha az ember sokféle dolgot elegyít egymással, fennáll a veszélye, hogy zagyvalék kerekedik belőle. Konyhai hasonlattal élve – hiszen szerzőnk a gasztroirodalom terén is alkotott korábban –, a túl sokféle hozzávaló nem mindig eredményez finom ételt. Ezúttal azonban sikerültnek érezzük, amit a szerző kifőzött: a történet megalkotásakor szerencsés kézzel egyesít magában meglehetősen távol eső hagyományokat, amelyeket ismer, szeret és tudatosan képes alkalmazni. A regény kellemes vegyüléke a különböző hagyományoknak: nyitott a lektűr felé, szélesebb olvasói csoportot céloz meg, ugyanakkor komoly munkát fektet a sajátos, korábbi írásaiban részben már működtetett eszközeivel bemutatott korszak művelődéstörténeti hátterének feltárására és bemutatására. Nézzük tehát a hozzávalókat, s lássuk, mi jó sül ki belőle!

Az első hozzávaló maga a téma, a Rózsa Sándort övező történetkincs. Maga Cserna-Szabó András is több helyen hivatkozik a röszkei betyár életének, tetteinek korábbi elbeszélőire, akiket szinte mindig a valóság felkutatásának vágya ösztökélt. A legmonumentálisabb kísérlet Móriczé volt (a trilógia első része, a Rózsa Sándor a lovát ugratja, a második a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét, a harmadik rész már nem készülhetett el), amely jó alapanyagot kínál a továbbírásra. Maga Móricz is belevegyít különböző műfaji hatásokat regényébe (mint a népdal, a népmese, a ballada), s Cserna-Szabó is hasonlóan jár el, nem feledkezik meg azonban a másik összetevőről, a korszak megjelenítéséről sem. Rózsa Sándor korából származó népköltészeti alkotások, használati tárgyak, és a színhely, a Szeged környéki tanyavilág ábrázolása egyaránt a valóság illúzióját erősíti, mindemellett Cserna-Szabónak – Móriczcal ellentétben – az sem okoz gondot, hogy a dél-alföldi nyelvjárást hitelesen adja vissza. (Ez persze von Haus aus az övé, hiszen Szentesen született.) Ráadásképpen néhány korabeli ételreceptet is megismerhetünk, többek között Rézi néni, azaz Dolecskó Terézia szakácskönyvéből is, amely két évvel Rózsa Sándor halála előtt, 1876-ban látott napvilágot, s amely szegedi és Szeged környéki recepteket tartalmaz. A Jókai-bableves receptjét pedig szintén megismerhetjük, egy alternatív keletkezéstörténetbe ágyazva. A lista még folytatható: szórakoztató adalék például a betyárokkal kapcsolatos közmondások beidézése is, amelyek megint egy új oldalról járulnak hozzá a valószerűség illúziójának felkeltéséhez.

S lassan elérünk a regény lényegi újításához: a szerző írói eszközeit tekintve visszatér pályájának egyik első korszakához, a Félelem és reszketés Nagyhályogon világalkotási módjához, a mágikus realizmus magyar változatához, amellyel gazdagon fűszerezi meg az eddig felsorolt hozzávalókat. Ott van mindjárt a western-hagyomány: Rózsa Sándor gyermekkori traumája például kísértetiesen emlékeztet a Volt egyszer egy vadnyugat alapkonfliktusára. A műfaj klasszikusai után a szerző megidézi Tarantino szellemét is, hiszen a vadkeleti környezetben elkövetett bestiális kegyetlenségű, vérben tocsogó jelenetek az ő meglehetősen vérbő stílusú új westernjeit idézik fel (Django elszabadul, Aljas nyolcas).

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Fazekas Sándor, Revizoronline.com, 2017. febr. 3.

2017-02-03 12:43:24
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ