Árnyék az idő falán (Magyar Szó)

Rakovszky Zsuzsa eddigi irodalmi munkássága arról tanúskodik, hogy az írónő a líra és a próza terepén is egyaránt otthonosan mozog, sőt a kettő ötvözése, egymásba csúsztatása sem áll tőle távol, hiszen prózájában fellelhetők a versekre jellemző, finom, néha statikus költői képek, ahogy a lírai hangütés is, verseiben pedig kifejezésre jut a történetiség és a prózára jellemző mozgalmasság. Ez utóbbival találkozhatunk legutóbbi verseskötetében, az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent Történések című kiadványban is. A zsebkönyvnyi méretű, karcsú kis kötet az Időmérték sorozat darabja, amelybe a Magvető Kiadó „időtálló, mértékadó” versesköteteket válogat be, az „úton lévőknek” ajánlva őket. Ha az „úton levést” valódi utazásként értelmezzük, úgy külalakjánál, terjedelménél fogva a Történések utazóbarát kötet, hiszen retikülben, kabátzsebben is elfér, ha pedig az „úton levést” szellemi, esetleg spirituális értelemben fogjuk fel, e kiadvány akkor is kitűnő választás, hiszen Rakovszky Zsuzsa olyan mozzanatokat, eseménysorokat rögzít benne, amelyeket a líra a hétköznapi történetek fölé emel, általános érvényűvé, univerzálissá nemesítve őket.

A három ciklusra tagolódó, szépen építkező, kötetnyi verskirakósban minden költemény más-más időbe és helyszínre kalauzol: az 1800-as évek végén kitört kanadai aranyláz időszakából egy meg nem nevezett római provinciába, majd a huszadik század véráztatta Európájába, s végül napjainkba, a mindannyiunk által jól ismert közegbe juthatunk általuk. E nagy időbeli és történelmi fesztávolság révén az írónő érzékeltetheti, mi módon hathat valakire egy bizonyos történelmi helyzet, és azt kutatja, hogy az egyes ember vajon tehet-e bármit is e hatás ellen. Az emberi kapcsolatokat, viszonyrendszereket átrendező érték- és hagyományvesztést állítja verseinek középpontjába, de problémafelvetése ennél sokrétűbb. Az idő múlása foglalkoztatja leginkább, illetőleg az, hogy a történelmi események szinte ciklikusan ismétlődnek, ilyeténképpen úgy tűnhet, hogy az idő valójában nem múlik, csak körbe-körbe jár, holott az emberiség szempontjából nem az idő a leglényegesebb, hanem az, hogy magatartásunkban, gondolkodásunkban alapvetően nem változunk, ennélfogva vissza-visszatérnek bizonyos szituációk. Emellett a világ valódiságának kérdése is felmerül verseiben, többféle vonatkozásban, a platóni barlanghasonlattól az internetes világ valóság-leképeződéséig jut, és felveti a kérdést, hogy létezik-e egyáltalán kézzel fogható valóság. Hasonlóképpen foglalkozik a Történések a rossz és a szenvedés jelenlétével és okaival a világban, és azzal, hogy milyen lehetőségei vannak az embernek arra, hogy megbirkózzék velük. A sorok között felvetül az is, hogy van-e értelme a szenvedésnek, vagy ésszerűbb elfogadni, hogy a „véletlen” egyfajta világmagyarázat, s akkor okafogyott értelmet keresni bármiben is.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Csík Mónika, Magyarszó.rs, 2018. október 18. 

2018-10-18 15:18:45
Apa és fia közös története
Kardos András ebben a könyvben apjának, a száz éve született Pándi Pál irodalomtörténésznek állít emléket. A sok műfajú kötet gerincét az apjához írt hatvan (fiktív) levele alkotja:...
Egy sosem fakuló klasszikus
Sosem fakuló regényében Kosztolányi Dezső a poros bácskai kisváros szürkülő életeit éles fénybe helyezve tárja elénk. Az öregedő házaspár féltett kincse, csúnya, vénecske lányuk,...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ