Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni újból kiadott naplója különös kiegészítője a költő életművének, az írások egyszerre szolgálnak korrajzként, és domborítják ki a szerző pályája körül felvetődő kérdéseket. Gyarmati Fanni naplója jóval több is ennél, önálló és egyedülálló írói teljesítmény.

„Egyetlen könyörgés az életem, minden szabad percem, de nem tudom elképzelni, hogy lehetett kibírnia a telet ilyen körülmények közt. Csak azzal tudom biztatni magam, hogy annyi csoda történt velünk mindannyiunkkal, hát éppen Miklóstól tagadta volna meg Jézus a csodákat? Várni kell csak, változatlanul.” – áll 1945. április 9-én, hétfőn Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplójában, aki akkor még nem tudott, férjének, Radnóti Miklósnak öt hónappal korábbi, feltételezett haláláról.

A 2014-ben kiadott 1935 és 1946 között vezetett naplónak (amelynek 2018-ban jelent meg második, javított utánnyomása) párja Radnóti Miklós szintén 2018-ban megjelentetett, de az 1989-es és 2003-as kiadásokhoz képest részletesebb jegyzetekkel ellátott naplója, amelyet a költő 1934 és 1943 közt írt. A korrajzként és az életmű kiegészítéseként is olvasható feljegyzések azonban lényegesen különböznek a feleségéétől. „Radnóti naplója írói napló, amelynek a tények rögzítésén túl célja a költői énkép kialakítása. Radnóti azt írta meg, hogy milyen képet kíván hátrahagyni magáról az utókornak. Gyarmati Fanni naplója viszont éppen azért kivételes, mert nem a nyilvánosságnak szánta. Emiatt teljesen más az írásmódjának a jellege” – mondta lapunknak Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti Miklós monográfiájának szerzője, a kötetek szerkesztője.

„Gyarmati Fanni naplója több síkon is értelmezhető – emelte ki az irodalomtörténész. – Radnóti Miklós életének nélkülözhetetlen dokumentuma, valamint a holokausztirodalom értékes forrásműve: arról szól, hogy egy fiatal nő zsidó származása miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül. Továbbá gender-feminista nézőpontból is olvasható: egy nő a harmincas-negyvenes években kendőzetlenül beszámol mindennapjairól, munkájáról, szerelmi életéről, küzdelmeiről egy félfeudális konzervatív társadalomban. A rögzítés módja száraz, tényszerű. A napló egyben fejlődésregény is. Nagy a különbség a napló eleje és vége között – Gyarmati Fanni a napló vezetése során íróvá válik, de paradox módon a napló az egyetlen műve, amely megőrzi íróvá válásának történetét” – hangsúlyozta Ferencz Győző.

„Radnóti Miklós naplójának stílusa mindig megemelt, kifelé beszél. A költő többször belefogott a naplóírásba, de hamar abbahagyta. Komolyabban 1938-tól kezdte el írni. Költői stílusa addigra már kiforrott, de prózájában még érződik valamiféle irodalmiasság. Ez később visszaszorult” –fűzte hozzá.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Csepregi Evelyn, Népszava.hu, 2019. január 12.