Darvasi László: Magyar sellő (Ekultura.hu)
A regény nem lineárisan beszéli el a történetet, a cselekmény – éppen úgy, mint a mű világa – apró, egymással látszólag nem összefüggő részletekből épül föl. A félig kimondott mondatok, a töredékesen felidézett események, a kirajzolódó titkok, a hiányok hívogatóan hatnak az olvasóra. És egyre durvább részletek derülnek ki a történések fiktív teréről, a szereplők viszonyairól. Ezt szó szerint kell érteni, a nyelvi szintek is ezt tükrözik. Lassan bontakozik ki az – egyén és az erőszakos hatalom, illetve a közösség és a hatalom viszonyát kifejező – egyre inkább példázatossá váló történet. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Márton Rozália, ekultura.hu, 2019. december 28.
2019-12-28 15:56:23
|
 |
|
|
Fordította: Mesterházi Mónika
Egy csodagyerek metamorfózisa
A harmincas éveiben járó zongoraművész, Elsa M. Anderson a karrierje csúcsán lesétál a színpadról, miután Rahmanyinov egyik darabja helyett a saját kompozícióját kezdte el játszani. A...
|
|
|
Radnóti Sándor kritikusi munkásságában az irodalomkritikák mellett a képzőművészeti bírálatok is meghatározók, kivált, hogy e szövegei izgalmasan kapcsolódnak művészetfilozófiai kutatásaihoz....
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
|
Boldog-szomorú dalok
A középkorúságnak nincs története - nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni. A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései...
|
|
