„Csáth mégis elég nagy magyar író” (Revizoronline.com)
Csáth előbb kísérletezett az előadó-művészettel (hegedült), a zeneszerzéssel és a festéssel, mint az irodalommal. Novellistaként, indulása idején, talán emiatt is izgatta sok egyéb mellett valamiféle Gesamtkunstwerk létrehozása, amelyben egyszerre van jelen az irodalom, a képzőművészet és a zene. Legmesszebbre ezen az úton a Tavaszok című novellájában jutott, amely egészen elképesztő módon ötvözi egybe mindhármat. Úgy fest szavakkal, ahogyan ecsettel lehetetlen lenne, leírásai nyomán mintha szecessziós kép bontakozna ki előttünk, de olyan kép, amelyen nincsenek takarások, noha van előtte és mögötte, minden áttetsző és mégis minden külön-külön látszik. Ilyen kép nincsen, szavai nyomán mégis látni véljük. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Vlasics Sarolta, Revizoronline.com, 2020. február 20.
2020-02-20 13:28:44
|
 |
|
Fordította: Ungvári Tamás
Egy kisember tragédiája
Az ügynök halála bár modern dráma, mégis az ókori sorstragédiák analitikus módján mutatja be egy hétköznapi ember összeomlását; sőt a tragédia egyik oka éppen az, hogy a főszereplő...
|
|
Fordította: Kúnos László
Az igazság kisebbségben
Ibsennek ez a remekműve egyszerre tragédia és komédia. Főhőse, dr. Stockmann felfedezi, hogy a városka gyógyforrásai mérgezettek: de az igazság hirdetésével csak a közösség haragját sikerül...
|
|
A szabadság börtönében
A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz,...
|
|
Egy temetés következményei
Az Olvadás mozaikszerűen kirajzolódó történetében a szereplők térben és időben is távol vannak egymástól, világok választják el őket, mégis egymás közvetlen közelében léteznek....
|
|