A történetekben jól megférnek egymás mellett a sorstragédiák és a hétköznapok banalitásai, a monoton életeket olykor bizarr, máskor pedig szomorú fordulatok akasztják meg. Ez a kettősség a szereplők belső dialektikáját is meghatározza, közös jellemzőjük ugyanis a határon kívüli létezés, a kevert identitás, a sehova nem tartozás érzése. 

[…]

A teljes cikk itt olvasható » 

Forrás: Hermann Veronika, Élet és Irodalom, 2020. május 29.