Áldottak mind a világ táncai (Élet és Irodalom)
A történetekben jól megférnek egymás mellett a sorstragédiák és a hétköznapok banalitásai, a monoton életeket olykor bizarr, máskor pedig szomorú fordulatok akasztják meg. Ez a kettősség a szereplők belső dialektikáját is meghatározza, közös jellemzőjük ugyanis a határon kívüli létezés, a kevert identitás, a sehova nem tartozás érzése. […]
A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: Hermann Veronika, Élet és Irodalom, 2020. május 29. 2020-05-29 12:59:18
|
 |
|
|
Egy nehéz év krónikája
Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott - a 30. évforduló...
|
|
|
Séta egy évszázadon át: regény naplóval
A 2020-as években a középkorú író elindul a Stefánián. Sétáján száz év történeteit idézi fel. Időseket, fiatalokat, professzorokat, ügyvédeket, a hatalom szolgáit és áldozatait. Álmodik...
|
|
|
Boldog-szomorú dalok
A középkorúságnak nincs története - nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni. A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései...
|
|
|
Összegyűjtött novellák
Bodor Ádám a rövidformák nagymestere. Nála a csend sokszor beszédesebb a kimondott szónál; különleges nevekre hallgató hősei általában csak akkor szólalnak meg, ha valóban mondani akarnak...
|
|
