Gyülekező a Trevi-kútnál (Élet és Irodalom)
„Nádasdy ugyanis nem csinál mást, mint ábrázol: nem kommentál, nem érvel a saját nevében. Szereplői ezáltal egészen közelről szerethetők vagy utálhatók, saját élettörténetük, feltáruló belső világuk, dilemmáik, gyötrelmeik, vágyaik egyedivé, egyszerivé teszik őket, mint minden embert. A távolság, már ami lélek és lélek közt egyáltalán leküzdhető, zsugorodik.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Visy Beatrix, Élet és Irodalom, 2020. augusztus 19. 2020-08-19 10:54:47
|
 |
|
|
Apa és fia közös története
Kardos András ebben a könyvben apjának, a száz éve született Pándi Pál irodalomtörténésznek állít emléket. A sok műfajú kötet gerincét az apjához írt hatvan (fiktív) levele alkotja:...
|
|
|
Egy sosem fakuló klasszikus
Sosem fakuló regényében Kosztolányi Dezső a poros bácskai kisváros szürkülő életeit éles fénybe helyezve tárja elénk. Az öregedő házaspár féltett kincse, csúnya, vénecske lányuk,...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
