Gyülekező a Trevi-kútnál (Élet és Irodalom)
„Nádasdy ugyanis nem csinál mást, mint ábrázol: nem kommentál, nem érvel a saját nevében. Szereplői ezáltal egészen közelről szerethetők vagy utálhatók, saját élettörténetük, feltáruló belső világuk, dilemmáik, gyötrelmeik, vágyaik egyedivé, egyszerivé teszik őket, mint minden embert. A távolság, már ami lélek és lélek közt egyáltalán leküzdhető, zsugorodik.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Visy Beatrix, Élet és Irodalom, 2020. augusztus 19. 2020-08-19 10:54:47
|
 |
|
|
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
|
|
|
A hosszú utazások könyve
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
