Írónak lenni állandó szorongás (168óra.hu)
„Szerintem arról, hogy milyen traumákat és mintákat örökítünk át a gyerekeinkbe, nem lehet elégszer beszélni. Már akkor, amikor megjelent az első kötet, voltak anyagaim ehhez a témához, de már régebb óta gondolkodtam az átörökíthető traumák leírhatóságáról, vagy sokkal inkább leírhatatlanságáról. Komolyan úgy hiszem, hogy kezdenünk kell valamit azokkal az elhallgatásokkal, amelyek az elmúlt száz évünket végigkísérték.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Mészáros Márton, 168óra.hu, 2020. december 16. 2020-12-16 10:25:49
|
 |
|
|
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
|
|
|
A hosszú utazások könyve
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
|
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
|
|
