Írónak lenni állandó szorongás (168óra.hu)
„Szerintem arról, hogy milyen traumákat és mintákat örökítünk át a gyerekeinkbe, nem lehet elégszer beszélni. Már akkor, amikor megjelent az első kötet, voltak anyagaim ehhez a témához, de már régebb óta gondolkodtam az átörökíthető traumák leírhatóságáról, vagy sokkal inkább leírhatatlanságáról. Komolyan úgy hiszem, hogy kezdenünk kell valamit azokkal az elhallgatásokkal, amelyek az elmúlt száz évünket végigkísérték.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Mészáros Márton, 168óra.hu, 2020. december 16. 2020-12-16 10:25:49
|
 |
|
|
„egymás szavait visszhangozzuk”
A bálna nem motívum paradigmatikus indulása után második verseskötetében Zilahi Anna az emberi érintkezés és megismerés határait, természetes és mesterséges eszközeit, lehetőségeit és...
|
|
|
A gyász és a vigasz könyve
Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú...
|
|
|
Történetek a vágyról
A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig...
|
|
|
Fordította: Lőrinszky Ildikó
Szembenézés a gyerekkorral
,,Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat." Ezzel a mondattal kezdődik ez a megrázó történet egy tizenkét éves lányról, és egy emlékről, amely örökös...
|
|
