„Aki csodálkozik, hirtelen lát valamit, amit addig nem látott, tud valamit, amit addig nem. Vonakodva hiszek csak abban, hogy az emberi életbe beleférne több nagy erejű csodálkozás, a látásmódok több ilyen meghatározó fordulata. De a csodálkozást én metaforaként is, részben üres metaforaként használtam, ez a szó – legalábbis a címadó novellában – majdhogynem mással is behelyettesíthető. A csodálkozás legkézenfekvőbb jelentése persze ráolvasható minden mögötte sorakozó írásra, amik ráadásul még abszurdak is, tehát igenis van dolgunk a csodálkozással, vagy éppen a nem csodálkozással, mert ugye az abszurditásban két irány is lehetséges: hogy nem csodálkozunk valamin, amin elvileg kéne, vagy fordítva, olyasmi válik abszurddá, amit mindennapinak, természetesnek gondolunk. Szóval a dolog éppen annyira szól a nem csodálkozásról, mint a csodálkozásról.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Milanovich Domi, Divany.hu, 2021. augusztus 11.