Krusovszky misztikus rejtélye is csak a kilátástalan valóságunk része (Könyves Magazin)
(kiadvány: Levelek nélkül)

Krusovszky Dénes tudja, hogy nagy dolgok néha egészen szűk, zárt térben is játszódhatnak, sőt, néha csak ott. Míg az Akik már nem leszünk sosem című első regényének messzire származott hőse pusztán hazalátogatott a kisvárosba, ahol felnőtt, a Levelek nélkül főszereplője, Koroknai János magyartanár egy páréves kitérő után végérvényesen a maradás mellett döntött. Az érzésre késő harmincas, kora negyvenes éveit taposó férfi életében óhatatlanul eljön a nap, amikor már nem nézhet félre, és a kérdés úgy feszül rá, mint egy ragadós pókháló, muszáj kezdenie vele valamit: vajon jól döntött akkor, amikor maradt, vajon lehetett volna másképp? Krusovszky regénye látszólag mikronyomozások sorozata, valójában mégis egy fontos nemzedéki sebre nyomta megint az ujját. Már nem az a legsürgetőbb, hogy valaki menjen-e vagy maradjon, sokkal neuralgikusabb annak megválaszolása, hogy mihez kezdjen az egykori döntése következményeivel. A Levelek nélkül a hét könyve.

Egy lokális minikatasztrófa adja meg az új Krusovszky-regény alaphangulatát: nyár közepén a közelebbről meg nem nevezett kisváros területén a fák ledobják lombkoronáikat, egy darab levél sem marad az ágakon. A kezdeti lassú ocsúdás után a megmagyarázhatatlan természeti jelenségre mindenki vérmérséklete szerint reagál, a fák állapota és az arról folyó diskurzus mindent felülír, terjedni kezdenek az összeesküvés-elméletek, a boltokban felvásárolják a permetszereket, a nyugtalanság járványként terjed. Krusovszky Dénes a könyvheti bemutatón beszélt róla, hogy a Covid alatt írta az új regényét (ami egyébként egy másik regényötletét ütötte ki), és a kisvárosi pszichózis leírásában nem nehéz meglátni az elmúlt évek járványtapasztalatait. Igaz, a rejtélyes fakór nem szed halálos áldozatokat, mindenesetre kérdések sokaságát veti fel, amire a helyiek nem igazán kapnak választ, a gimnázium diákjai éppen ezért felvonulást szerveznek, ami aztán rendőrségi üggyé dagad.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Ruff Orsolya, Konyvesmagazin.hu, 2023. 06. 19. 

2023-06-19 14:39:01
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ