Mintegy negyed évszázad előkészületeit követően vált olvashatóvá Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című könyve, amely kis terjedelme ellenére elképesztően sűrű, rétegzett és komplex nyelvezeten megírt regény – egy Amerikából Magyarországra remigrált fiatal lány története 1993 nyarának Budapestjén, amikor maga az ország, a társadalom is az újjászületés állapotában fortyog-kavarog. A szerzőpárossal erről a karneváli világról beszélgettünk.

A történetek vagy akár a mondatok terén sok kapcsolódási pontot látok Ildikó 2010-es, Eggyétörve című novelláskötete és a Hullámzó horizont című, most megjelent közös regényük között. Mindkettőben egy Észak-Amerikában nevelkedett lány magyarországi tapasztalatai kerülnek előtérbe. Tekinthető-e a Hullámzó horizont a novelláskötet előzményregényének, egyáltalán: milyen a kapcsolat a két kötet között?

NAGY ILDIKÓ NOÉMI: Úgy tekintek a novelláskötet írásaira, mint grafikai vázlatokra egy nagyobb olajfestményhez. Lacival régóta terveztük a közös regényt a kettős identitásról: egy kamasz két kultúra közé rekedve keresi önmagát. Elkezdtünk írni a témához kapcsolódó szövegeket, és próbáltuk őket összeilleszteni.

GARACZI LÁSZLÓ: Talán tőlem sem idegen ez a multikulti problematika. Apámék a születésem előtt költöztek a Dél-Alföldről Budapestre, a belvárosban nőttem fel, de valójában a gyakran látogatott vidéki rokonainkhoz tartoztunk. Más volt a családi belvilágunk, mint a kinti nagyvárosi élet, ebből később mindenféle feszültségek keletkeztek. Mi akarsz lenni, jobbágy vagy jampec? Sok idő telt el, mire felfogtam és elfogadtam ezt a kettősséget. A szocializáció manapság többnyire egy szubkultúrákból álló, bonyolult és dinamikusan változó térben zajlik. Amikor megismerkedtünk, Ildikó csak pár éve élt Magyarországon, de azt hiszem, értettem, min megy keresztül.

Ahhoz, hogy a kettős kulturális identitás problematizálásához közelebb kerüljünk, Ildikó, kérem, vázolná az élettörténetéből, miért is jött Magyarországra, és miért döntött az itt maradás mellett?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rácz I. Péter, Nepszava.hu, 2026. 06. 12.