„Pedig a helyemen vagyok” – Ketten egy új könyvről (Élet és Irodalom)
Erre nem számítottam. Hogy ez a könyv, amely a szerelemmel és a rezignált melankóliával, a középkorúság jól ismert gyötrelmeivel kezdődik, a gyengédség és a figyelem hétköznapi gyakorlásának nehézségeiről beszél, és aztán a bejáratott élet páros játszmáinak konstatálásával, a mulandóság tudomásulvételével folytatódik, a végére hirtelen csontig vág. Alászáll, és a családi fészekből, vagy néhanap tűzfészekből, a „mennyi düh, mégis boldogok akarunk lenni” világából hirtelen egy tényleges rémálom közepébe húzza be az olvasóját. Játéktérből rituális térbe ránt, az áldozat pillanatába, és ezzel visszamenőleg is átértelmez mindent. […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Szabó T. Anna, Es.hu, 2026. 04. 30. 2026-04-30 14:13:14
|
 |
|
|
Apa és fia közös története
Kardos András ebben a könyvben apjának, a száz éve született Pándi Pál irodalomtörténésznek állít emléket. A sok műfajú kötet gerincét az apjához írt hatvan (fiktív) levele alkotja:...
|
|
|
Egy sosem fakuló klasszikus
Sosem fakuló regényében Kosztolányi Dezső a poros bácskai kisváros szürkülő életeit éles fénybe helyezve tárja elénk. Az öregedő házaspár féltett kincse, csúnya, vénecske lányuk,...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
