Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert nevű fiatal férfiról szól. A kötelező katonai szolgálat után hazatér anyjához és testvéréhez, és munkát vállal egy temetkezési vállalatnál. Miután néhai apja holmija között orosz nyelvű leveleket talál, kutatni kezd a férfi múltjában, és a szálak a Szovjetunióig vezetnek. A második rész a jelenben játszódik, ahol megismerjük Alevtinát, aki biológusprofesszor a Moszkvai Egyetemen. A nő megszállottan kutatja a halhatatlanság témáját. Alevtina és Syvert Moszkvában találkozik először egymással, és az égen közben felbukkan egy titokzatos csillag.
Az öröklét farkasai az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja az 1980-as évek és a jelen politikai, kulturális kontextusában.
Karl Ove Knausgård 1968-ban született Oslóban. Már első regénye, az 1998-as Ute av verden (A világon kívül) elnyerte a Norvég Kritikusok Díját. Világhírűvé önéletrajzi regényfolyama, a Min Kamp (Harcom) tette, amely 2009-2011 között jelent meg, és azóta számos nyelvre lefordították. 2010-ben saját kiadót alapított Pelikanen néven.
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...