„Véletlenül sem szeretnék olyan gőgös lenni, hogy Kosztolányihoz hasonlítsam magam, de kicsit úgy voltam vele, ahogy ő is: igyekeztem írás közben megtanulni írni. Nem tudom, miért mondom ezt múlt időben, hiszen még tart a folyamat. Ami nem azt jelenti persze, hogy a saját megítélésem szerint félkész vagy sikerületlen írásokat tettem volna az olvasó elé. Kicsit olyan ez, mint egy második pályakezdés.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Papp Sándor Zsigmond, Könyvterasz.hu, 2021. július 19.