Írás közben nővé változni? Lehetséges lenne ez?<br> Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi?<br> Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották?<br> Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők?<br> Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság?<br> És miért mindig Emma Bovary és Anna Karenina neve jut mindenki eszébe, ha regényhősnőkről beszél? Vagy sokkal többen vannak ezek a nők, a hősnők, akiknek alakja átível évszázadokon, görög drámán, operák színpadán és a XX. század filmművészetén?<br> Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz.<br> Nők, hősnők, regényhősnők - csodálatos, titokzatos világ.

288 oldal

2990 Ft