Rubin Szilárd (1927-2010) két regényével, a szívbemarkoló Csirkejátékkal és a sejtelmes Római Egyessel lett a mai magyar irodalom egyik legeredetibb szerzője. A kevés mű azonban megannyi titkot rejt magában. Rubin saját életének történéseit, kudarcait és találkozásait használta föl regényei anyagául, így belőlük a titkait konokul őrző, azokat mégis makacsul elbeszélő szerző árnyékképe rajzolódik ki. Keresztesi József izgalmas pályarajzában megelevenedik Rubin élete és regényeinek a világa is. Az esszékből megismerhetjük Rubin pályakezdésének körülményeit az ötvenes években, a Csirkejáték keletkezés- és fogadtatástörténetét, majd annak újraírását, különleges barátságát Pilinszkyvel, a Római Egyes kulisszatitkait, a töredékben fennmaradt művek nyitott kérdéseit, a hagyatékból megjelent Aprószentek titoklabirintusát, Rubin folyamatos újrafelfedezésének stációit, és végül megpillantjuk a magányos írót, az alkatával és az írással, a megszólalással és a hallgatással dacosan küzdő örök árva, Rubin Szilárd arcát is.

288 oldal

2990 Ft

Az olvasás allegóriái történeti tanulmánynak indult és az olvasás elméleteként végezte` - értékeli munkáját a könyv előszavában a szerző, Paul de Man. A belga származású amerikai irodalmár (irodalomtörténész és elméletíró) leghíresebb, legnagyobb hatású, 1979-és művének 1999-es magyar kiadású az utóbbi években a hazai irodalomtudomány egyik legtöbbet idézett műve volt. Gyakran idézik a `dekonstruktív` olvasásmód mintájaként és elgondolkodtató szövegelemzései miatt egyaránt. Második, frissített és apróbb javításokkal kiigazított kiadását nemcsak a tudományos vitákban játszott szerepe, hanem az egyetemi oktatásban betöltött funkciója is indokolja.

256 oldal

3990 Ft

Példaértékű vállalkozás, példás tanulságokkal Esterházy Péter szöveguniverzumáról - egészében -, de arról a fertályról mindenképpen, amely a Bevezetés a szépirodalomba címet kapta annakidején, majd számos kiadást megélt, számos kritikust ösztönzött véleménynyilvánításra, számos filológust munkára, valamint szintén számos olvasót az irodalmi öröm- gyűjtemény befogadására. Múlhatatlan remek, melyhez minden bizonnyal Szabó Gábor könyve segítségével is közelebb kerülhetünk.

oldal

2990 Ft

Csak a húszas éveink ismerték a céltalan vélemények, sommás ítéletek pergőtüzét, az értékelések és újjáértékelések, a felfedezések és megtagadások, a célzások és idézetek záporozását, a vélemények fuldokló bőségét, érvek és ellenérvek kifogyhatatlan csatáját. A hajnalig tartó baráti vitákon alkoholnál részegítőbben szállt fel a könyvek gőze, megülte agyunkat, hogy támolyogva mentünk ki a szabad levegőre. Térben és időben milyen felelőtlen száguldás volt ez, népek és stílusok, egyének és korszakok seregszemléje, micsoda távoli szellemek lettek barátainknál bizalmasabbak, szerelmeinknél ismertebbek számunkra, mennyi titok részesei voltunk, miket életük és műveik sugalltak. Voltak kegyencek közöttük, akiket cinkos módra elnéztük gyengéit, hahotázva idéztük csínyjeit, könyveiken keresztül-kasul szaladgáltunk, mint a játszótereken. Másokat dobogó szívvel tiszteltünk, műveikbe áhítattal léptünk, mint a templomba, és szorongva mutogattuk egymásnak rejtett kincseit. Olvasni, minél többet olvasni, érezni, minél többet érezni - vallottuk mi is a századvég eszményét; beszélni róla, minél többet beszélni róla - kapcsoltuk hozzá a magunk fiatal igényét. Halász Gábor írta e szenvedélyes sorokat egy `szenvedélyes olvasó` könyvéről, Szerb Antal világirodalom-történetéről. S hogy a szenvedély hullámai a könyv körül csak sokára csitultak el, bizonyítja e jelen tizedik kiadás is.

926 oldal

4490 Ft