Húsz év telt el a kommunizmus bukása óta, s ez nem kevés, hogy szembenézhessünk e múlt holt és élő örökségével. György Péter ehhez a hajdani birodalom, a Szovjetunió két fontos helyszínére, Moszkvába és Kalinyingrád/Königsbergbe vezet el minket, hogy az épített környezet, a huszadik századi és kortárs művészet, a múzeumok segítségével rátaláljon új gondolkodási irányokra, célokra, szereplehetőségekre. Lehet-e a szocreál ,,nagy stílus", milyen szerepet játszott a szocart, miért és hogyan helyérzékeny a kortárs (orosz) művészet? Laboratórium vagy ,,templom" a múzeum? Mi a viszonya a művésznek és a kurátornak napjainkban? A Kalinyingrád-paradigma lebilincselő példatár: megmutatja, hogy a társadalmi, történelmi környezet, a művészet és intézményeinek közös vizsgálata életünk milyen, eddig láthatatlan összefüggéseit tárhatja fel.

332 oldal

2990 Ft

A kötet írásai esettanulmányok; az esetek pedig kulturális gyökereinket, magát az emlékezést kutatják. Ha a múzeumban - akkor például azt, hogyan vált funkciót, arcot és beszédmódot maga a múzeum; hogyan válik gyűjtemények tárházából, az emberiség kulturális emlékezetéből maga is a tárgyak, emlékek egyikévé, hogyan őrzi és mutatja saját történetét, illetve ellenkezőleg: hogyan kapcsolódik modernizálódó környezetéhez és megváltozott közönségéhez: hozzánk. Hogyan lesz/lehet szentélyből agora, befelé forduló, áhítattal teli zárványból beszédes, életes tér... A kötet más írásaiban a szerző a testet és teret öltött emlékekről, emlékezésről beszél: a műemlék és emlékmű közti radikális különbségről. A `mindig emlékezni` és a `sosem felejteni` kettősségéről: a személytelenné, történettelenné tett és a birtokba vett, feldolgozott múltról. A koncentrációs táborok, az átlényegülő műalkotások és a forradalmi emlékművek jelentésrétegeiről, a múlt és a történelem nehéz, ellentmondásos, de megúszhatatlan feldolgozásáról, az önazonos történelmi létezésről. Hogy tudjuk, hol élünk. És hogyan.

326 oldal

2990 Ft

1959 november végén egy férfit találtak átlőtt halántékkal egy New York-közeli parkban. A halottat rövidesen azonosították: Bang-Jensen, a `magyar ügy`- gyel foglalkozó ENSZ-bizottság dán munkatársa volt. Ki volt ez az ember? Ki volt a magyar forradalom szinte ismeretlen, távoli hőse, aki a bukás és reménytelenség ellenére menteni próbálta a menthetőt - életeket, hősöket, emlékeket? Miként történhetett, hogy a szabad világban, a világszervezet munkatársaként, Bang-Jensen megpróbáltatásai megaláztatásokká változtak, majd őt - éppen őt - távolították el az ENSZ-ből, az alapelvek megcsúfolói pedig a helyükön maradhattak? Miként tárult fel Bang-Jensen meggyőződésén, elszántságán, cselekedetein keresztül az a döbbenetes nemzetközi - nyugati - közöny, szinte viszolygás, ami a retorikus tűzijáték ellenére, vagy éppen azért, többé-kevésbé megpecsételte '56 sorsát? És ő, éppen ő miért nem nyugodott bele? Miért vált mind szilárdabb meggyőződésévé, hogy az ENSZ-szel baj van - nagy baj? Mi vezetett ehhez a tragédiához - azt követően, hogy felettesei előbb utasították, fenyegették, fegyelmi bizottságok elé állították, majd kivezették az épületből, utóbb pedig elbocsátották a világszervezettől -, és mindennek nyomán Bang-Jensen miért nem adta fel küzdelmét? Miért kellett meghalnia? Hova tűnt halála előtt, ki húzta meg a fegyver ravaszát, és miért zárult le olyan hamar a rendőrségi nyomozás? Mi történt itt? Nagy András nagyszabású történeti esszéjében ezekre a kérdésekre keres választ; több mint egy évtized kutatómunkájának következtetéseivel, eddig ismeretlen források feltárásával, az ellentmondásoktól és a tragédiától inspirált írói képzelőerővel.

400 oldal

3490 Ft

A Kulákprés egy család és egy falu történetét mutatja be 1945 és 1956 között - a növekvő terhek és fogyó földek idején, a gazdálkodók kifosztásának és üldöztetésének éveiben. A falu: Tótkomlós, a főszereplők: a Závada család tagjai.
Závada Pál szociográfiája a sztálinista parasztpolitika hazai fejleményeit a település, illetve a családi gazdaság sorsában párhuzamosan követi nyomon. A fényképek, dokumentumok, levelek felhasználásával írt könyv 1986-ban jelent meg először, majd 1991-ben másodszor, immár közelebb hozva a falutörténet alakjait. A jelen kiadás újdonsága, hogy az eltűnt képeket újak váltották fel, s ezekhez fűzött magyarázataival Závada más formában járja körül, mutatja meg Tótkomlóst és a kort.
A Kulákprés lapjain megelevenedik a Závada-regények történelmi háttere.

472 oldal

2990 Ft

Ez a könyv a Beszéljük meg! című rádióműsor történetét meséli el, a kulisszatitkok, a bírósági perig vezető viták, de mindenekelőtt a felidézett adásrészletek révén.

286 oldal

1490 Ft