Kiotó mellett, egy kolostor az úti célja Genji herceg
unokájának, aki több száz éve próbál rábukkanni a
századik kertre, a világ rendjét kifejező
legegyszerűbb és legtökéletesebb helyre. A regény a
kutatás egyik állomását mutatja be, a kolostor
megtalálását, az udvarok, szentélyek, és kertek
rendját járja végig. A keleti környezetben játszódó
regény mese, példázat, egyszerre felkavaró és
megnyugtató szöveg: a kert megtalálását illetve
elvetését egyként, egyszerre dokumentálja.
A könyv megjelenése a kortárs irodalom újabb fontos
eseménye.

100 oldal

2490 Ft

`Ha az életemet történetként kívánom látni (és ki ne
kívánná ismerni a saját történetét, melyet aztán
megnyugodva - vagy éppenséggel nyugtalanul - a
sorsának nevezhet), akkor B. történetét kellene
elmondanom` - írja Keserű, Kertész Imre új regényének
egyik hőse.

Keserű, foglalkozására nézve irodalmi szerkesztő,
megpróbálja felkutatni különös barátja, B., az író
utolsó, eltűnek hitt regényét. Annál is inkább,
mert B. éppen a rendszerváltás idején, 1990-ben
öngyilkosságot követ el. Mi motiválja végzetes
tettét? Demonstráció? Rezignáció? Hagyatékban maradt
drámájában ugyanis B. kísérteties előrelátással
megírja Keserű és baráti köre jövőjét. Azt, hogy
hogyan csúszik ki majd kezükből a saját életük, s
hogyan válik `úgynevezett valósággá` mindaz, amit
egykor kétségbevonhatatlan valóságnak, az életüknek
hittek. Lényegében: hogy hogyan válnak a
rendszerváltással véget ért negyven év túlélőivé,
mint ahogyan ő, B. is csak képtelen auschwitzi
születésének véletlen túlélője.

Mi sem érthetőbb, mint hogy Keserű valósággal
beleássa magát B., az ő - Keserű - számára annyira
fontos, szinte példaszerű életébe: mániákusan
igyekszik megérteni B. sorsát, szerelmi életét,
halálának okát és körülményeit. A Felszámolás
tehát `nyomkeresés` is: nyomozás egy eltűnt kézirat
és tűnőfélben lévő életek után. Egyúttal úgy tűnik,
hogy bezárul az alkotói kör, amelyet Kertész Imre
maga köré meghúzott: ha a Sorstalanság, A kudarc, a
Kaddis a meg nem született gyermekért után eddig
trilógiáról beszéltünk, az új mű, a Felszámolás ezt a
sort most tetralógiává egészíti ki.

164 oldal

1890 Ft

Závada Pál regénye egy 67 éves férfi és egy 34 éves nő egymást faggató, egymásban tükröződő testamentuma. Milota György utoljára meséli el életének, családjának, szerelmeinek, falujának történeteit és legendáit, a méhészet és a máktermesztés fortélyait - miközben Roszkos Erka megpróbál a maga zsákutcába jutott életében eligazodni. A Milota különleges családregény: A két elbeszélő hol ugyanarra az élményre közelít, hol évszázadokra eltávolodik egymástól - míg mézevők és morfinisták, tótok és magyarok, kivándorlók és betelepülők, szeretők és házastársak, barátok és ellenségek, apák és fiúk sorsa egyetlen füzérré fonódik. A mesélők pedig úgy válaszolják meg egymás emlékezéseit, hogy szavaik az 1997-es Pünkösdöt keringik körül. Eközben kipattannak a mézelő akácfürtök, és kibontják majd szirmukat a mákvirágok.

708 oldal

3490 Ft

A könyv különleges napló. Esterházy közreadja az
ügynöki jelentések általa kimásolt részleteit és
ezekhez fűzött jegyzeteit. A melléklet a Harmonia
Caelestishez irodalmi mű, melynek tárgya - többek
között - egy apa és egy fiú viszonya, a kommunista
rendszer természete, a történelmünk, az árulás, az
emberi magányosság és szenvedés, sz istenkeresés, a
múlttal való szembenézés. Beszámoló egy ember
személyes és írói sorsának megrendítő fordulatáról.

` Álmomban magyarázom apámnak, miközben kezemre teszi
azt a nagy súlyos apakezét, hogy az a jó, ha megírom
ezt a históriát, ezt a szót használom, históriát, úgy
mondom, mint egy gyereknek a doktor bácsi, ne féljen,
nem fog fájni, ez a legjobb megoldás. Mint valami
betegségről beszélek a dologról, amiről senki nem
tehet, és ő a szenvedő alanya. Hogy a kezét az
enyémre
tette ez olyan erős, jó érzés, hogy föl is ébredek.
Nyolc óra van, gyorsan leírom (leírtam). Próbálok
válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen érzés vagy
kedv vagy hangulat maradt bennem az álom után, de
jónak csak az emléke van meg, mostanra csak a fázás
maradt, fázom.`

284 oldal

1990 Ft

Kertész Imre életmusorozatának hatodik kötete a
Kaddis a meg nem született gyer-mekekért. A regény
egy végletes, halálos pontosságra töro tudat ön- és
törté-nelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi
történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya.
De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele
történt, bármely totalitárius államban bármikor
megeshet.

167 oldal

1890 Ft

28 oldal

1200 Ft

`...édesapám, e marcona, barokk főúr, kinek gyakran
állt módjában és kötelességében pillantását Lipót
császárra emelhetni, pillantását Lipót császárra
emelte, arcára komolyságot vett, bár csillogó,
hunyorgó szeme, mint mindig, elárulta, s mondotta:
kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha az ember nem
ösmeri az igazságot, azzal fölpattant Zöldfikár nevű
pejére, és elvágtatott az érzékeny, XVII. századi
tájleírásban.`

712 oldal

5999 Ft

Az írás kulcsjelente, mikor a lefüggönyözött fekete
autók után, az '56-os események legvégén megjelenik
(nyilván fejveszte menekülő diplomatákkal) egy angol
lobogóval leterített dzsip - és a járókelők, eleinte
szórványosan, félénken, de a végén egyre erősebben
elkezdenek tapsolni. S erre a kocsiból egy
(szarvasbőrkesztyűs!) kéz válaszol: `integetés volt
ez, baráti, üdvözlő, tán egy kissé részvétteli
mozdulat, mindenesetre fenntartás nélküli helyeslést
tartalmazott, és mellesleg a szilárd tudatot is,
amivel ez a kesztyűs kéz nemsokára a repülőgépről a
betonra vezető lépcső korlátját tapintja majd,
hazaérkezve a távoli szigetországba`. A történet
nemcsak egyszerű anekdota, hanem a múlt e
pillanatának
talán legkifejezőbb metaforája.

308 oldal

1990 Ft

`Egy ismerősöm nemrégiben megjegyezte, hogy mást
mondok az esszéimben, mint a regényeimben, s
bevallom,
ismerősömnek ez az észrevétele annyira meghökkentett,
hogy azóta sem tudom kiverni a fejemből. Őszintén
szólva valószínűleg sohasem írtam volna meg itt
következő tanulmányaimat, ha fel nem kérnek rá. És
sohasem kértek volna fel rá, ha össze nem omlik
Európa
másik nagy totalitárius birodalma, amelyet a
szocialista melléknévvel illettek. Ez volt a hely,
ahol magam is éltem, az élet, amely teljes
valóságában
megismertette velem az illegálisnak nyilvánított
normális létezés állapotát. Az itt következő írásokat
különben nem tekintem szabályszerű esszéknek.
Műfajukat egyszer inkább a ?megközelítések? szóval
jellemeztem, ha ilyen műfaj valójában, persze, nem is
ismeretes. Részint azt akartam így kifejezni, hogy
egyik írás sem meríti ki teljesen a tárgyát,
legföljebb megközelíteni tudja; másrészt pedig, hogy
ugyanazt akarják megközelíteni, csupán más oldalról,
amit elbeszélői szövegeim is: a megközelíthetetlent.
Szabályszerű tanulmányok esetében talán kárhoztatható
eljárás ez - nem az a lírai megnyilatkozások terén,
aminek, végső soron, ezt a könyvet is tekintem.`

304 oldal

1890 Ft

Rakovszky Zsuzsa eddig megjelent öt verseskötete közül talán a legszebbet tarthatja kezében az olvasó.
Nincs múltidő.A múlt múlik el. Megőrizzük, ahogy a rég leégett erdők virágporát a tómeder iszapja. Ami volt, nem ér sohasem véget: megszűnik és nem tud megszűnni mégse. Mint a málnadzsemben rekedt darázs Nem tudni, honnét hangzó zümmögése, mint mikor távoli rádióállomás sercegése szüremlik a két szó közti résbe, míg végül átszakad valami gát, egy ponton a jelen szövete enged.

56 oldal

770 Ft