Darius Kopp és felesége, Flora régi ismerősünk Terézia Mora előző könyvéből (Az egyetlen ember a kontinensen). Az új regényben Flora öngyilkossága után Darius végképp egyetlen ember lesz nem csak Berlinben, hanem az összes földrészen. Szerelme azonban nem hagyja el: Flora magyarul írt naplójegyzeteit, gondolattöredékeit a férfi németre fordíttatja, és útra kel a szövegekkel és felesége hamvaival. Magyarországon, a volt jugoszláv tagállamokon és Albánián keresztül egészen Grúziáig utazik. A Szörnyeteg kétszólamú regény, ezt a szövegkép is osztottságában érzékelteti. A lapok felső sávja Dariusé; bolyongásaiban és önkereséseiben egyszerre elevenedik meg Odüsszeusz és Orpheusz története. Az alsó fertályon pedig Flora feljegyzéseit olvashatjuk, egy személyiség széthullásának megrázóan pontos dokumentumait. Végeredményben azonban nincsen felső sor és alsó sor, csak közös sors van - ezt a letaglózóan szép és fullasztóan létünkbe hasító tapasztalatot sugározza Terézia Mora Német Könyvdíjat nyert nagyszerű regénye.

672 oldal

3990 Ft

Vajon hány élet fér egy életbe? Szív Ernő az Élet és Irodalom és a Délmagyarország munkatársa csaknem negyedszázada. A regényes életű hírlapíró ebben a könyvben azoknak a városoknak a történeteit meséli el, ahol talán otthonosan élt, ám ahol mégsem talált otthonra. Ahány füzet, annyi város, táj és ország. Berlin, Szeged, New York, Flandria vagy épp Sylt szigete csalóka díszletek: valójában a lélek fordulatos bedekkereit olvassuk. Elsirathatjuk Bakó Andrást (Baka István tárcaíró alteregóját), emlékezhetünk Eörsi Istvánra, találkozhatunk Miss Marple-lel, Emily Dickinsonnal és Kolumbusz Kristóffal, miközben bármikor visszatérhetünk Doktor Feketefekete Por és Hamu Restaurantjába. Csákányos angyalokat, fecsegő nyomozókat, nyeretlen és nyertes lottószelvényeket, kicsi nyereségeket és hatalmas veszteségeket, gyászt és szerelmeket találhatunk a könyvben - vagyis mindent, amit valaha tudni akartunk Szív Ernőről, de soha nem mertük megkérdezni.

388 oldal

3690 Ft

Kertész Imre új kötete szokatlan és a maga nemében páratlan vállalkozás: a 2001 és 2009 között írt naplófeljegyzések és szépirodalmi vázlatok, töredékek egy megíratlan, s talán meg sem írható regénynek a különös és fájó történetét idézik meg. Az eredeti regényterv (A szodomai magányos címmel) még az ötvenes években merült fel az íróban, s évtizedek múltával most újra megkísérti, más-más tartalmi, formai lehetőségekkel. Ahogy írójuk évtizedekkel korábban lejegyezte a maga számára, hogy mindig ,,ugyanazt a regényt és életet" kell írni, e program most teljesedik ki leginkább és nyer radikális, gyakran önmagával szemben is kíméletlenül őszinte megfogalmazást. S noha Kertész Imrének ez a legszemélyesebb könyve, a szerző maga mégsem azonosul a sikeres Kertész Imre nevű íróval és márkanévvel - és ez a distancia még inkább drámaivá teszi e kötet írásának (és mindenkori olvasásának) a folyamatát. A végső kocsma egy olyan könyvterv, amely ha nem is készült el, de mégiscsak megvan. Leginkább talán egy kései Turner-képhez hasonlítható: ha körvonalai el is mosódnak, de mélyeiből feltűnik ,,valami rejtelmes derengés: s ez maga a létezés". (A kötethez felhasznált 2001 és 2003 között írt naplójegyzetek teljes szövege Mentés másként címmel 2011-ben jelent meg a Magvető Kiadónál.)

404 oldal

3699 Ft

Krusovszky Dénest, a fiatal generáció kiemelkedő alkotóját eddig költőként ismerhettük. A fiúk országa az első novelláskötete: nem szárnypróbálgatás egy új műfajban, nem egyszeri kaland, mert a szerző máris kész prózaíróként lép elénk. Pontos történeteket alkot fiúkról és férfiakról. Problémaérzékeny, éles a tekintete: legyen szó egy család széthullásáról, a párkapcsolatok dinamikájáról, a művészi ambíciók és a polgári élet összeegyeztetésének nehézségeiről. Nem a kényelmes utat választja. Nem fűzi fel a történeteit egyetlen szálra. Minden egyes írásában új világokat fedez fel, a járt utat járatlanra cserélve. Novellái intellektuálisak, higgadtak, érzékenyek. Lélektani látleletek, önmagukkal is vívódó emberekről. Gyönyörről, szorongásról, szerelemről, halálról. Közelmúltról és jelenről, hazai és idegen tájakról.

224 oldal

3499 Ft

Kovács András Ferenc a lírai rögtönzések poétája is, különösen annak a ritmusos, spontán, szó szerint látványos, mégis hétköznapi beszédnek a mestere, melyben a színház és a vers egyre inkább elkülönülő világa termékenyen kapcsolódik össze, s keze nyomán élettel telítődik a vers-színház, amely hol világdráma, hol utcai örömzene, vagy kész kabaré. S hogy miért ,,kettős verseskönyv"? A York napsütése sekszpirályi, és a Zengő tombolás hétköznapi versei egymásra is rímelnek, kiegészítik egymást, s hol láthatón, hol láthatatlanul folytatják kettősségekkel teljes párbeszédüket - sokszorozottan megkettőzötten, kettős visszhangokkal válaszolgatnak egymásnak. A Shakespeare szellemének szentelt könyv így lesz színházi könyvvé, a színházi könyv pedig így úszik át a költészetek szellemének szentelt hétköznapok nem kevésbé teátrumi könyvébe, miközben mindkét könyv egyetlen, rejtett harmadikká (apakönyvként is olvashatóvá) változik át. A többi csak játékosság, teremtő szómágia, töprengő aggódás a hatalmas színház, azaz a voltaképpeni világ sorsa felett.

184 oldal

2690 Ft

Kerített tér: ellentmondás. A teret felosztani lehet, de ténylegesen elkeríteni nem. Az ember tereket hasít magának, otthonokat és kerteket választ le a világnagy térből, de sosem zárhatja ki az életéből a fentet és a lentet, a kintet és a bentet, az égtájakat, a levegőt: a mindenséget. A szerző a zárt tér kettősségét, örömét és félelmét, a kint-bent összefüggését figyeli, kert-verseiben pedig a kis tér otthonosságának képtelenségét, a szerves és szervetlen lét megismerhetetlenségét, a fent és a lent bejárhatatlanságát mutatja meg. A kinti tér figyelmes tekintetet, a nagy lélegzetet megtartó gondolati váz viszont zárt szobát és csukott szemet követel - de az elme tükör-terében könnyen megkeveredik a kint meg a bent. Szabó T. Anna filmes kameramozgások és vágások módszerével, szinte forgatókönyvszerűen veszi számba életünk behatárolt, de korántsem korlátolt, lehetőségeikben inkább végtelen tereit.

128 oldal

2290 Ft

Egykorvolt, leépült majorsági telep valahol a közelmúlt Magyarországán. A romok között néhány ember. Személyiségük lassan felszívódik, mint egy vérömleny. A térképen sincsenek rajta. Amnéziás múlt. Vak jelen. Vajon mi történhet még velük a peremen? Elég sok minden.

Kiss Tibor Noé elbeszélői tehetsége ezt a végvidéket szubtilis és láthatatlan drónként pásztázza végig és deríti fel. Az Aludnod kellene mozaikrészletekből összetapadó állapotregény, aprólékos-pontos atmoszférapróza, amely a szenvedő szerkezetek és vegetatív létezésformák kétségbeesett cselekvésmintázatait, legutolsó emberi küzdelmeit kegyetlen élességgel és kíméletlen, a melankóliát sem nélkülöző iróniával írja le.

144 oldal

2690 Ft

Paulus tábornok a sztálingrádi hadjárat előtt autóbalesetet szenved, így minden másképp alakul: Németország megnyeri a második világháborút ebben a súlyos, letaglózó antiutópiában, melynek főhőse Klaus Arme, vezető náci ideológus: az ő 1942 és 2013 között írt naplórészleteiből áll a könyv. Az első bejegyzés idején tizennyolc, az utolsónál nyolcvankilenc éves.
A ,,lett este és lett reggel" a Genezis könyvében a teremtés napjai közti időszakot jelöli, amikor az Arme-féle náci ideológia szerint Isten alszik vagy halott, esetleg felfüggeszti magát, egyben az erkölcsi, etikai normákat is. A civilizáció újabb lépcsőfokának eléréséhez mindig egy-egy ilyen állapot kell, ami felmenti a birodalmat és katonáit minden bűn alól, hiszen ezeket a fejlődés nevében követik el, a teremtés tökéletesítésére. Klaus Arme egész élete a családja hatalmáért vívott kérlelhetetlen árnyékháború, és az egész emberi civilizációt lassanként felemésztő birodalom szolgálatában telik. Legfőbb ellensége a folyamatos apokalipszis idején is jelen lévő kereszténység, mely újra és újra felbukkan áldozatai képében, akik arra születtek, hogy gyengeségükkel megalázzák az erőseket.
Vajon az egész világ a nácik élettere lesz, vagy az új Übermensch mégsem mindenható?

292 oldal

2990 Ft

Bertók László új könyve szerves folytatása a korábbiaknak. Az első ciklus a Hangyák vonulnak ,,hosszúkáira", a második a szonettes könyveket idéző Pénteken vasárnap ,,pillanatkáira", a harmadik pedig a Háromkák ,,magyar haikuira" utal, azok formáját használja, gondolja tovább. A versek a filozofikus látás- és gondolkodásmód, a természet, valamint a belső, lelki környezet mikrorezdüléseinek összekapcsolódásból, keveredéséből állnak össze. A lineáris gondolatmenetet (főleg a hosszúkák esetében) állandóan kérdések, pontosítások szakítják meg, melyek a reflektálatlanul biztosnak és igaznak gondolt tényekre kérdeznek rá, legyenek azok akármennyire is egyszerű, hétköznapi jelenségek, vagy éppen ismeretelméleti terminusok. A költő így tartja állandó mozgásban a leülepedett, mozdulatlannak hitt dolgokat, kérdései újabb és újabb kérdéseket szülnek az olvasóban, és a sok bizonytalan, folyton elmozduló, elfolyó dologból végül felépül egy sziklaszilárd és megingathatatlan világ. Már csak az a kérdés, hogy ott mi van?

116 oldal

2290 Ft

(A szerző rajzaival) Rímes játékokból, mókás történetekből összeálló, kézzel írt és ceruzával rajzolt könyv gyerekeknek, amely a városról, a négyes-hatos villamosról, a bódvaszilasi felhőkről, királylányról, vakvarjúcskáról, égi pékségről és más furaságokról mesél

104 oldal

2490 Ft