oldal

1190 Ft

373 oldal

1390 Ft

oldal

1890 Ft

A modern magyar próza első, máig nagyhatású alakja Csáth Géza. A háborúban szolgálatra rendelt orvos élete fokozatosan tárul föl előttünk. A napló hol töredékesen, jelzésszerűen rögzíti az eseményeket, máskor pedig bővebben, kedvvel időzve a leírások részleteiben. Feleségével, Olga asszonnyal töltött órái jelentik a megnyugvást, ahogy a testi örömök a kikapcsolódást a szörnyűségek sorozatából. Amikor csak teheti, olvas, diplomáciai iratok gyűjteményét tanulmányozza. Érteni akarja a politikát, az őt közvetlenül körülvevő világot. Közben iszonyatosan sokat dolgozik. Sérülteket lát el, sokszor hajnalig fönt van, tisztítja és kötözi a sebeket. És a bejegyzések a fokozódó morfiumadagokról... Hatalmas harcot vív önmagával, orvos lévén tudja, mi vár rá. Leírja és elemzi álmait. A napló jelentős részét teszik ki az álomanalízisek.

326 oldal

1790 Ft

167 oldal

1890 Ft

196 oldal

300 Ft

A mű a testről, a test árulkodásairól, kapcsolataink kusza egyszerűségéről szól.

173 oldal

1990 Ft

120 oldal

1390 Ft

A napló személyes műfaj, az írói napló, a műhelynapló, melyet sokszor csak az irodalomtörténet tesz közzé, a nyilvánosságra szánt művek hátterét-övezetét világítja meg, jelezve a benyomások, a források vidékét, a szellemi küzdelem folyamatát. Ilyen könyv Kertész Imre Gályanaplója, mely már címével is az alkotó szerepfelfogására, az írói munka etikai feladatként és a létezés, a `hajózás` egyetlen mentségeként való értelmezésére utal.

359 oldal

1990 Ft

A kudarc több kudarcról szól egyszerre, de egyik sem jelent sikertelenséget.Valaki arról ír: képtelen arra, hogy írjon, pedig mindenképpen alkotnia kell, mert semmi máshoz nem ért. Ez az írásképtelenség egyben keresgélés, elmosódik a valóság és teremtett világ közötti egyértelműnek gondolt határ, és közben A kudarc írója megtalálja egy már korábban elkezdett regényét: feloldódik hát a kudarc elsõ köre. A második kör újabb pokoljárás: tíz év kellett egy korábbi regény megírásához, amely aztán évekig nem jelenhetett meg - és ez a könyv nem más, mint a Sorstalanság. Paradox módon Kertész Imre a visszautasítást nem tekinti kudarcnak, mert a regény éppen azáltal kelt életre, hogy mások is elolvasták, véleményt formáltak róla, vagyis az írás végérvényesen elszakadt alkotójától, immár valósággá vált.A fiók aljáról elõkerült regény Köves nevű főhőse, külföldről megérkezve kafkai szituációban találja magát, egy ismerős helyen és időben: az ötvenes évek Magyarországának poklában. Eleinte idegenül, később azonban egyre otthonosabban mozog ebben az abszurd világban, bár inkább csak hagyja, hogy magukkal sodorják az események. Találkozik egy íróval, aki csak megkezdeni és befejezni képes egy írását, de képtelen kitölteni a kezdet és vég közötti űrt, amire végül is Köves vállalkozik: egyszerre zárul hát le az összes megírt és megírhatatlan, valóságos és képzeletbeli regény, és A kudarccal tekinthetjük csak végleg befejezettnek a Sorstalanságot is.`Miért tarom Kertész Imrét jelentős, nagy írónak? Mert vállalja annak kockázatát, hogy akár mindenkinek a véleményével szembeszegüljön. Bármiről írjon is - a szabadságról, a személyiségről, a világ képtelenségéről, a boldogság útvesztőiről, a halálról vagy transzcendenciáról -, bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a megcsontosodott közfelfogás kelepcéibõl. Ahelyett, hogy kielégítené az elvárásokat, olyan gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát, melyek, bátran merem állítani, titokban megütközést és döbbenetet váltanak ki.` (Földényi F. László)

400 oldal

1890 Ft