Nádasdy Ádám nyelvész, költo, mufordító 1998 óta írt
verseit gyujtötte kötetbe.
A gondosan, de minden feszes pedantériát nélkülözo
természetességgel megformált szövegek mutatják, hogy
a szerzo milyen otthonossággal mozog a nyelv
világában. A verseken átüt az eligazodás, a másik
emberhez való lehet-séges viszonyulások
feltérképezésének igénye, amely minden
bizonytalanság, esetle-gesség ellenére egy pontban
fókuszálódik. `Tudtam pontosan, hogy az igazi
életcél: kiönteni magamból, mint egy pici edénybol az
isteni szeretetet. Mert az vala-hogy Neki jobban
tetszik, ha mi egymásra öntögetjük ezt a finom
szószt, mint-ha O közvetlenül öntögetné ránk.`

74 oldal

1390 Ft

Egy szép napon fura kis manócska bukkan fel Kavicsváron, nem tudja, honnan és miért jött, csak azt, hogy Bánatos Olivértől, a magányos és szomorkás festőtől kell segítséget kérnie. Ő Trapiti. De ki tudja, mi az a Trapiti? És ki tudja, ki az a Trapiti? Mese a szeretet és a trapitizés erejéről. Németh György illusztrációival

308 oldal

3299 Ft

Eladni a világvégi kisvárosban álló házat, amelyben felnőttünk nehéz, mégis ünnepi feladat. A Hazafelé hőse elindul, hogy még egyszer, utoljára végigjárja egykor volt otthona elnéptelenedett, csendben borult szobáit. Hrabali ízekkel megírt figurák - a minden lében kanál nagyapa, az udvarlóitól előbb-utóbb mindig szabadulni vágyó nagynéni, az életképeket rendező öreg fényképész és a disznóölést művészetté varázsoló fia, a galamboktól irtózó lakatos-kovács-sírköves-szobrász, a szobafestőtanoncból lett párttitkár, a főbérlők, a barátok és a szerelmek - népesítik be a Hazafelé lapjait. Ez a szomorúan is derűs regény, amely egyszerre a búcsú és a hazatérés könyve, megerősíti a reményt, hogy "az az egy, legfeljebb két legeslegfontosabb dolog, ami nélkül nem lenne élete az embernek, az végül mégis sikerül. Csak úgy mellékesen, természetesen. Hálára sem tart igényt a sors."

220 oldal

1890 Ft

Rövid leírás: "Ül a sötétben, betekerve a magányosság, a kiszolgáltatottság leplébe, melyen agyonkínzott halottak arcképe tapadt meg..." Tartalom: Ha volt valami értelme az életnek, hol a megnyugvás, hol az öröm, hol az öregkor bölcsessége, miért fáj annyira a múlt? - kérdezi Bánáti Péter regényének hőse, egy magára maradt, a világ által elhagyott, egykor nagyhatalmú vénember, aki visszatekint az életére, próbálja felidézni a múltját a húszas évektől a rendszerváltás utáni időkig. A fizikai nyomorúság, a test kényszere irracionálisan felgyorsítja, kiélesíti gondolkodásmódját: rokonok, barátok, szerelmek, alkalmi ismerősök és idegenek, megkínzók és megkínzottak, megannyi szellem kísértik magányában. Egyetlen kapcsolata a világgal fia, akitől megbocsátást kér, és akinek szeretne megbocsátani. A Sanyikám, Gabikám rendkívül erős atmoszférájú könyv, egy huszadik századi magyar család széthullását mutatja be. A kusza, kapkodó, néma vallomások sorozatából kiderül, hogy a vonzalmak, félelmek, a szeretetlenség folyamatossága nem törik meg a történelmi kulisszák változásával.

200 oldal

1890 Ft

Két mű, kétféle tartószerkezet. Az egyik az önkínzásig önmagát állítja, a másik eljátssza, hogy a másik nélkül nem is létezne. Közben egymást egymást hívják, értelmezik, igazolják, akaratlanul és akarattal. Mindkét hangra, mindkét tudatra, mindkét lélekre, miképpen jobb és bal kezünkre, szükségünk van. `Nincs bennem szeretet` - így szól az egyik kulcsmondat, megszólal mindkét novellában, s kitart, mint az orgonapont. De együtt, ebben a könyvben ez a két írás mégis valami mást mond, talán éppen azt, hogy van, kell hogy legyen bennünk szeretet.

oldal

1490 Ft

Mikor lesz tavasz? Lika, mikor lesz már tavasz? Az utolsó kérdésemet szó szerint értse, és ne keressen benne rejtett értelmet. Sajnos, én már öreg fiatalember vagyok, a szerelmem nem nap és nem hoz tavaszt sem nekem, sem annak a madárnak, akit szeretek. Azt írja, hogy leszokott a dohányzásról és ivásról, de azért dohányzik és iszik. Lika hazudik nekem. Ez jó. Jó, mert így legalább, vacsora közben elmondhatom az ismerõseimnek, hogy `egy szép szõke hazudik nekem...` Duckóm, lovacskám, nélküled minden sivár, hideg, unalmas, és úgy elkényeztettél, hogy amikor lefekszem aludni, meg amikor felkelek, félek, nem fogok tudni levetkõzni és felöltözni. Azt kérdezed: mi az élet? Ez ugyanolyan, mint megkérdezni: mi a sárgarépa? A sárgarépa - az sárgarépa, a többi ismeretlen. `A legkedvesebb teremtmények, aki elõl Szahalinra menekülök, és aki megkarmolta az orromat. Kérem az udvarlókat és hódolókat, viseljenek orrvédõt.` Anton Pavlovics Csehovot már elsõ találkozásukkor lenyûgözte húga gyönyörû tanártársa, a `csodálatos Lika`. 1899 õszétõl majd egy éven át Anton Csehov és Lika Mizinova szinte elválaszthatatlanok voltak. Leveleikbõl felhõtlen bolondozás, másutt évõdésbe burkolt szemrehányás árad. Kapcsolatuk aztán valahogy rosszabbra fordult. Hogy miért távolodott el az író a szerelmes Likától - akire a Sirály jeleneteiben ismertek rá a kortársak -, nem tudjuk, de leveleik talán közelebb visznek a titokhoz. `Hát, derék magyar lovacskám, ölellek és forrón csókollak. Ne feledd, hogy a férjed vagyok, és ahhoz is jogom van, hogy megverjelek.` Olga Knyipper Csehov legnagyobb szerelme volt. Mindössze hat évig tartó közös életük fájdalmas elválások és boldog viszontlátások sorozatát hozta. Az ünnepelt színésznõ õsztõl tavaszig Moszkvában játszott és élt, míg a nagybeteg Csehov kénytelen volt Jaltán gyógykezeltetni magát. Leveleikben tetten érhetjük szerelmük kibontakozását, kapcsolatuk meghitté válását, a háttérben pedig kirajzolódnak a Mûvész Színház mindennapjai, a Három nõvér és a Cseresznyéskert próbái, Tolsztoj, Gorkij, Sztanyiszlavszkij és sok más jelentõs mûvész alakja.

354 oldal

2280 Ft

KIS BÁCSI GOMBOS BOLTJA A Kis Bácsi Gombos Boltja éjjelnappal nyitva van. Százegy fiókban tartja Kis bácsi a gombokat, száz fiókot kihúz, minden gombot megmutat a vevőnek, a világ minden ruhájára lehet itt gombot találni, mégis van, aki a százegyedik fiókot is meg akarja nézni. `Az a fiók üres`, mondja Kis bácsi, és nem mutatja meg soha a százegyedik fiókot. Csak éjjel, ha egyedül van, akkor húzza ki néha vigyázva, az a fiók csillagokkal van teli, az ég csillagaival, és ha még jobban kihúzza, nagy fényesség, egy kicsit belátni a mennyországba, és hallani, hogy suttognak az angyalok.

oldal

1490 Ft

28 oldal

1200 Ft

oldal

1990 Ft

Hallott már valaki egy Bush nevű amerikairól? Nem, nem az Egyesült Államok jelenlegi elnöke. Nem is a kettővel azelőtti. V. Bush (nem tévedés, így, szimpla vével) egy íróasztalról álmodott, egy gépről, egy ferdére állított képernyőről, egy billentyűzetről, mely gombnyomásra összeállítja iratait, kezeli okmányait, vezeti naplóját, megszerkeszti készülő könyvét. Gép, képernyő, billentyű, gondolkodószerkezet. Csakhogy Vannevar Bush minderre akkor vágyott, amikor semmi efféle nem volt még a világon. Nekiállt hát kitalálni a computerre épülő hálózat, az internet, a digitális adatátvitel, a memóriakezelés (engedjük meg: egyik) ősváltozatát, a Memexet. Mára a kultúra általános közege a rendszer, amelyben formát öltenek az olvasásnak a nyomtatás, papír, könyv után kialakuló, új szokásai. És ahogyan formát öltenek, minden szöveghely azonnal elérhető lesz a másikból, s az olvasó - a felhasználó - kényére-kedvére, szabadon bejárhatja a képzettársítások tekervényes útjait. Pont úgy, ahogy az emberi agy működik, s ahogyan ez a könyv mindezt elmeséli.

oldal

2490 Ft