Kötetünkben Horváth Ádám televíziós rendező életútinterjúja olvasható, akinek sok családtagja játszott szerepet a 20. század kulturális és politikai életében: Molnár Ferenc és Sárközi György mellett felbukkan Illyés Gyula, Erdei Ferenc, Benedek Marcell, Déry Tibor és mások a baráti körből, akikkel Sárközi Márta a város legizgalmasabb irodalmi szalonját hozta létre. Horváth Ádám gyerekként jól ismerte ezeket az embereket, így talán nem véletlen, hogy kortársainál érzékenyebben szemlélte a világot. 1944-ben bujkálása közben emberpróbáló feladatokat kellett végrehajtania; később Sztehlo Gábor ifjúsági államának, a Gaudiopolisnak lett az első kulturális minisztere. Másfelől egyfajta sodródás is jellemezte, amiről a legnagyobb őszinteséggel, nemegyszer öniróniával beszél az interjúkészítő Lévai Júliának. Felnőve alapvetően önerőből építette fel magát, s vált a magyar televíziózás műfajteremtő művészévé, akinek egyik legismertebb rendezése az első magyar teleregény, a Szomszédok. A kötetet számos fényképritkaság illusztrálja.

400 oldal

5999 Ft

,,A lágerélet hétköznapjai, a kis kegyetlenkedések, egymásra halmozódó kis szenvedések végtelen sora rajzolódik ki ebben az egykorú naplóban. Galló Olga a világháború éveinek egy magyarok által kevéssé ismert pokol-bugyrát is megjárta... az egykori Breslau ostromának napjairól magyar szerző tollából először olvasunk." (Gárdos Miklós) Galló Olgát, a Népszava tárcaíróját 1944-ben deportálták. Auschwitzból egy ezerfős női transzporttal Hochweilerbe vitték, majd néhány hónap után halálmenetben továbbhajtották. Útközben Breslauban (a mai Wrocławban) külföldi kényszermunkások segítségével elrejtőzött, hogy 1945 februárja és májusa között a szovjet hadsereg által körülzárva élje át és örökítse meg írásban az ostromlott erődváros 84 napos agóniáját. Több mint két évtizeddel később, 1966-ban vette elő ceruzacsonkokkal írt lágernaplóját, amely először rövidítve, átszerkesztve jelent meg magánkiadásban 1978-ban. Kötetünkben az eredeti napló teljes gépiratának szövegét adjuk közre Galló Olga unokája, Fullajtár Andrea ajánlásával, a kiadástörténet néhol krimibe, másutt kabaréba illő évtizedes útját feltáró előszóval, valamint eddig még nem látott fényképekkel és dokumentumokkal.

472 oldal

5999 Ft

A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak emlékezéseit. Az iskolarendszer megújulásának egyik emblematikus eseménye volt, amikor 1989-ben megnyílt a kelet-európai térség első alapítványi iskolája, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG). Ennek az iskolának volt a megálmodója és lett a vezetője a többgenerációs pedagóguscsaládból származó Horn György. Az AKG először a minisztérium kísérleti iskolájaként jött létre, majd folyamatosan megújuló programmal lett az elitiskolák szűk klubjának modellje, amelynek önigazgató tantestülete szinte egyedülálló a világon. Horn György életútjából az iskola életútja is megismerhető, de annál több is. Mintegy ötven éve a magyar oktatáspolitika részese, gyakran annak alakítója is, azonban sokakkal szemben sosem hagyta el az iskolát, mindvégig iskolaigazgató és tanár maradt, ami különleges perspektívát kölcsönöz emlékezésének. Az életútinterjúban nemcsak egy unikális és sikeres iskolakísérlet története tárul fel, hanem sok szó esik a tanítás elméletéről és praktikumáról is.

448 oldal

5999 Ft

1951-ben az ,,úri középosztály" maradványait büntetendő újfajta retorziót vezetett be a sztálinista hatalom: budapesti családok ezreit telepítették ki az alföldi tanyavilágba, lakásaikat pedig elvették. Pár hónap alatt mintegy ötezer család találta magát az Alföld valamelyik sarkában. Bár a kitelepítések 1953-ban véget értek, az érintettek évtizedekig cipelték a trauma súlyos terheit. A Tények és Tanúk sorozat újabb kötete a kitelepítés mentalitástörténeti aspektusába enged bepillantást egy család levelezésén keresztül: a világháború előtt elismert bankárnak, Mikecz Károlynak a Békés megyei Kamut tanyavilágába kellett költöznie Péter fiával és menyével, Kövér Katalinnal. Az ő leveleiken keresztül kapunk képet az Alföldön kényszerűen újrakezdett életről. Az alapvetően életvidám hangvételű leveleken átüt a tanácstalanság, a szorongás érzése: 1952-től már a kitelepítésben született kislányuk miatt is aggódik a család. A fejük felett elhúzó repülők vajon a felszabadítók? Vajon a postás elolvassa a rokonok ideküldött leveleit? Hol a többi családtag, kit hová zsuppoltak? Mit lehet enni adni egy babának a tanyán? Ilyen ,,apróságokból" áll össze a nagykép: a világháború előtti középosztály térvesztése és túlélése. A Kövér Katalin haláláig a családban ismeretlen leveleket a lánya találta meg. A történeti hátteret és a szereplők további életútját a kötetet sajtó alá rendező Kollai István történész utószava ismerteti.

448 oldal

5999 Ft

A kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után feleleveníti a korai felnőtté válás és munkába állás nehézségeit a család számára gyökeresen megváltozott világban. Újabb változást a nagy szerelem és a Maléter Pállal kötött házasság hozott. Közös életük azonban mindössze három évig tartott, férjét 1956. november 3-án letartóztatták, 1958. június 16-án kivégezték. Gyenes Judith életét ezután az aggodalom, a remény, a hivatalossággal folytatott harc, az emlékek ápolása töltötte be. Szomorúan, de emelt fővel állt férje koporsója mellett 1989. június 16-án a Hősök terén, az 1956-os mártírok újratemetési szertartásán. Küzdelmes életútjáról az 1956-os Intézet megbízásából Molnár Adrienne készített interjúkat 1998-ban és 2013-2014-ben. A kötetet számos ritkán látott családi fénykép és dokumentum illusztrálja.

488 oldal

5999 Ft

Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy tabuként - anya és lánya sosem beszélt. A vállalkozás végül töredékben maradt, de Ancsel Éva életének első, csaknem harminc évét - az 1950-es évek közepéig - többé-kevésbé részletesen feltárja. Emellett fennmaradt egy magnóra mondott vallomása a férjéről, Gimes Imre újságíróról. Ezek a szövegek indították arra Gimes Katalint, hogy könyvet állítson össze az édesanyjáról. Először olvasható itt Solymosi Zsuzsa szociológus mélyinterjúja, amely egy elsőgenerációs értelmiségieket kutató vizsgálat keretében készült 1979-ben. A továbbiakban néhány rádióműsor szövege és a korabeli sajtóban megjelent tematikus beszélgetések kaptak helyet: Ancsel Éva ezekben irodalomról, zenéről, pszichológiáról, oktatásról, a média szerepéről beszél. Szuggesztív előadói stílusa, árnyalt, plasztikus, nemegyszer önironikus fogalmazásmódja e beszélgetéseket - filozófiai műveihez és nevezetes ,,bekezdéseihez" hasonlóan - rendkívül élvezetes olvasmánnyá teszi. A lapokon felbukkannak a korszak ismert gondolkodói, az egyetemi élet és a politika szereplői, s reflektorfény vetül a hosszú XX. század rettenetes sötét és szürke korszakaira.

352 oldal

5999 Ft

Kötetünk az elmúlt fél évszázad hazai és nemzetközi roma emancipációs törekvéseinek egyik legjelentősebb személyiségét, Daróczi Ágnest mutatja be Kóczé Angéla interjúsorozatára támaszkodva, fényképekkel és a korszak néhány markáns, ritkán látott szöveges dokumentumával illusztrálva. Daróczi Ágnes személyes története összefonódik a roma politikai követelések mozgalmával. Versmondó, népművelő, kultúraszervező, aktivista, újságíró-szerkesztő, kisebbségkutató és legfőképpen emberjogi harcos, aki gyengeségeivel és tévedéseivel együtt a különböző ideológiai rezsimeken keresztül következetesen küzdött a romák ,,nemzetiségi elnyomása" ellen. Életműve, politikai hagyatéka megkerülhetetlen azok számára, akik meg akarják érteni a rendszerváltó roma értelmiség évtizedes ellenállását és megpróbáltatásait, önéletrajza pedig újabb adalék és reflexió a rendszerváltás roma szempontú társadalomtörténetének megértéséhez.

320 oldal

5999 Ft

Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, akadémikus számos tudományos munka publikálása után, a karanténok idején kezdett bele az Árnyak megírásába. Emléket akart állítani mindazoknak a tudósoknak és tudós barátainak, akikkel tanulmányai kezdetétől a pályája során együttműködött, akik hatással voltak életére és gondolkodására. A személyes hangvételű portrék azonban csak részben rajzolták ki saját életét, így a kötet első részében megismerhetjük izgalmas sorsú családját a Szibériából katonafeleségként érkező orosz apai nagymamától és az asztalos nagypapától egészen a családját jóslásból eltartó anyai nagymamáig. A dorogi bányavidéktől a pesti Mester utca környékén át vezetett Pléh Csaba útja az egyetemi, majd a nemzetközi tudományos világba. Az Árnyak izgalmas életrajz és személyes hangú tudománytörténet. Pléh Csaba (1945) pszichológus, nyelvész, akadémikus.

512 oldal

5999 Ft

Kötetünk betekintést nyújt egy nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába: Kner Izidor leszármazottai, az 1940-ben az Egyesült Államokba kivándorolt Kner Albert és felesége, valamint a magyarországi családtagok és neves barátok - művészek, értelmiségiek - levelezéséből válogat. A menni vagy maradni latolgatása után az amerikai beilleszkedés időszaka következik, amikor az érkező leveleket pesti kávéházakban, amolyan lélekerősítő társasági esemény keretében olvasták fel - lám, van, akinek sikerült, s ha nem is lehet követni, az otthon maradottak legalább erőt meríthetnek a házaspár példájából. A háborús években a levelezés megszakadt, majd 1945-ben újraindult. Nagy forrásértékű, felkavaró levelek maradtak ránk ebből az időszakból: számos családtag és jóbarát vált a holokauszt közvetlen vagy közvetett áldozatává, s a tragédia feldolgozása mellett a szemünk előtt foszlik szét a régi otthonos világ újraépítésének reménye. Kner Albert ekkoriban írt leveleiben igyekezett a demokráciára és bizalomra épülő amerikai élet előnyeit ecsetelni a nővére, Kner Erzsébet számára, aki utóbb követte őt az emigrációba. Párhuzamosan a hazai levelek a háború utáni budapesti világról adnak képet. A leveleket Erdész Ádám történész, levéltáros válogatta és rendezte sajtó alá.

688 oldal

7999 Ft

Drámai visszaemlékezés a roma polgárjogi küzdelmek évtizedeire Zsigó Jenő a hazai független roma mozgalom egyik legmeghatározóbb személyisége, az alapítók egyike. Életműve mára csupán néhány megszűnt intézmény (Romano Kher, Magyarországi Roma Parlament, Roma Akadémia, Phralipe, Amaro Drom folyóiratok stb.) országos láthatóságot soha nem kapott archívumaiban, dokumentumaiban ismerhető meg, de személyisége és életműve a mai napig példaértékű az őt követő roma és nem roma értelmiségi és közéleti generációk számára. Életútját és szellemi fejlődését e sok részletre kiterjedő, az élő beszéd drámaiságával, a nemegyszer kíméletlen szembesítés erejével ható visszatekintésben összegzi. A Neményi Máriával folytatott beszélgetései alapján készült szöveg az életút kronológiája mentén halad a családi indíttatástól a reményekkel, sikerekkel és kudarcokkal teljes szakmai tevékenység bemutatásával napjainkig. A kötet végén számos dokumentumot közlünk, továbbá intézménylista és annotált névmutató segíti az olvasót a tájékozódásban.

488 oldal

5999 Ft