A tekintélyes és népszerű, ugyanakkor sokak által bírált, olykor ,,rettegett" irodalomtörténész, Pándi Pál életútjának és munkásságának homályban maradt szakaszairól, elágazásairól ad izgalmas áttekintést a Teherpróba. Pándi irodalomtörténészi, tanári és szerkesztői tevékenysége az 1950-es évektől kezdve közismert volt. Vitatkozó alkata, markáns irodalompolitikai szerepvállalása és nem egy tudományos munkája erősen megosztotta a szakmai és az informális nyilvánosságot - annál is inkább, mivel meghatározó szerepet játszott a Kádár-korszak művelődéspolitikájának alakításában és képviseletében. A gyűjtemény az életmű homályban maradt, nemegyszer önkéntesen tabusított korszakdokumentumaiból ad válogatást, így egyfajta kor-, irodalom- és mentalitástörténeti tükröt tart a XX. század második feléből a XXI. század olvasóinak. A kötet különlegessége, hogy először lát benne napvilágot Pándi 18 évesen írt naplója a strasshofi deportálás és kényszermunka időszakából, valamint itt olvashatjuk először Aczél Györggyel folytatott levelezését az Aczél-hagyaték zárolt anyagából. A kötetet Kardos András esztéta, irodalomkritikus szerkesztette.

640 oldal

6999 Ft

Ha netán máshonnan nem, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Oscar-jelölt filmjéből mindenki ismeri Zsókát, a takarítónőt: ő Békés Itala, vérbeli színésznő, aki 75 éves pályafutása során a színpadon és a filmvásznon nyújtott emlékezetes alakításai mellett csaknem húszféle műfajban alkotott - megújította Magyarországon a pantomim-műfajt, társastánc-tanító hanglemezt adott ki, mestervizsgás női szabó és divattervező, aki létrehozta egyszemélyes színházát, Gondolatiskoláját, kabarét és revüműsort mutatott be, mindehhez pedig fáradhatatlanul írja több mint negyven éve emlékezéseit. Ez a könyv egy örökmozgó színésznő mozgalmas életének foglalata, tele képekkel és fordulatos történetekkel. ,,Ha átmegy jobb egyről bal kettőre, a színpad megtelik élettel. Testének minden porcikájával színésznő." (Kardos G. György)

544 oldal

5499 Ft

Marianne Fillenz, az idegrendszer kutatója Temesváron született magyar zsidó apától és osztrák katolikus anyától. Román iskolába járt, szüleivel németül beszéltek, magyarul a cselédlányoktól tanult. 1939-ben a család Új-Zélandra emigrált. Marianne 1950-ben visszatért az Óvilágba: Oxfordban befejezte doktori képzését, férjhez ment és gyermekei születtek. Az emlékirat addig a pontig vezeti az olvasót, ahol a fiatal lány megkezdi saját életét és pályáját. A memoár mellett a szerző levelezése a világhírű filozófussal, Karl R. Popperrel egy több mint ötvenéves barátság lenyomata. Popper eleinte a tehetséges diáknak kijáró udvarias leveleket ír, később Marianne családját, barátait is megismeri; inti, hogy válassza a kutatást: a hidegháborús fenyegetettségben úgy tűnt, hamarosan szükség lehet rá ,,Új-Zéland biológiai védekezésében". Tudósít A nyitott társadalom és ellenségei első, londoni kiadásának háborús (táv-)munkálatairól, és beszámol princetoni találkozásáról Albert Einsteinnel és Niels Bohrral.

288 oldal

4499 Ft

Csak néhány éve bukkantak rá Granasztói Pál építész, író leszármazottai a hagyatékban e mindeddig kiadatlan visszaemlékezésre. Az 1978-80 körül írt művet szerzője kiadásra szánta, de ,,patrióta" szemlélete miatt a Kádár-korban nem találta publikálhatónak. A mintegy ötven évet felölelő történetben - mindvégig hivatásának állomásain keresztül - a főváros, illetve az ország építését irányító hivatalokban, szervezetekben végzett városépítészeti munkáját örökítette meg. Bepillantást enged abba is, hogyan befolyásolták a politikai változások a háború után nagy jelentőségűvé váló városépítészet lehetőségeit, és azt, hogy milyen lett a XX. század második felére Budapest és nagyobb vidéki városaink arculata. Emellett a memoár bemutatja, hogy 1918 és 1956 között a helyét kereső, a magyarországi fordulatok miatt erősen vívódó állapotból Granasztói Pál hogyan vált patriótává: ,,Az bizonyos, hogy patriótává 1956 forrósított, azelőtt is volt hajlamom rá, de inkább lokálpatriótaként. Budapestért, városainkért, tájainkért lelkesedő. Mostantól az egész országért. Olyan országért, melyben immár hazámra büszke lehetek..." A szöveget a szerző unokája, Granasztói Olga rendezte sajtó alá, jegyzetekkel, annotált névmutatóval és fényképekkel adjuk közre.

608 oldal

5499 Ft

,,Szokás mondani, minden élettörténet egy regény. Azaz mindenkinek megvan a maga regénye, Komoróczy Gézáé egy korszakos, iskolateremtő tudós története. Nagyszabású életregénye reprezentatív szereplőkkel élesen látja és láttatja a valóságot, saját, páratlan személyiségének tapasztalatain keresztül idézi elénk a család és a tudomány történetét a nemzeti történelemről és emlékezetről, a személyes identitásról, judaisztikáról, zsidóságról vallott nézeteiről, s mindezt úgy, ahogy senki más nem tudja: egy kivételesen formátumos és kivételesen autonóm személyiség hitelével. Visszaemlékezése, beszélgetése a nála nem kevésbé jelentékeny tudóssal, Hargittai Istvánnal nem remélt ajándék egész Magyarország számára." (Heisler András)

672 oldal

5999 Ft

A Megtartó erő egy magyar-sváb iparoscsalád életét rekonstruálja. Illés Klára idős szüleivel készült izgalmas életút interjúit dokumentumok, levelek, naplóbejegyzések és visszaemlékezések egészítik ki. Így bontakozik ki egy jellegzetesen XX. századi történet: a mindennapi küzdelem a szegénységgel, a kitelepítés, a katonaság és a jogfosztottság hétköznapjai; mindeközben a mobilitás lehetőségeinek keresése. A Megtartó erőmegrázó és eleven mikrotörténeti olvasmány. Illés Klára 1954-ben született Csatkán, népművelő. Kulturális területen dolgozott a Ferencvárosban és a Fővárosi Önkormányzatnál.

384 oldal

4499 Ft

Életútinterjújában Kolosi Tamás szociológus, üzletember sorra veszi életének fontosabb állomásait: elmeséli, hogyan lett a magyar-filozófia-esztétika szakos bölcsészhallgatóból elismert társadalomtudós, majd a könyves szakma meghatározó alakja. A személyes élmények és tapasztalatok egy polgárosodó zsidó család 1950-1960-as évekbeli mindennapjain túl a hazai szociológia újraindulásába és működésébe, a rendszerváltás és a szabad piacgazdaság útvesztőibe, valamint az 1980-1990-es évek budapesti kulturális és művészeti életébe engednek bepillantást. A sikeres életpálya mögött felsejlenek azok a korlátok és adottságok is, amelyekkel egy Magyarországon született és itt élő kutatónak számolnia kell. Betekinthetünk a könyvkiadás és a könyvpiac műhelytitkaiba, szó esik a világban a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről, és ismert alkotók és közéleti szereplők is feltűnnek a könyv lapjain. A Ferenczi Borbálával 2018-2020-ban folytatott beszélgetések szerkesztett változata fényképekkel, annotált névmutatóval és Kolosi Tamás legfontosabb tudományos publikációinak listájával teszi teljessé az életútról kapott képet.

224 oldal

4499 Ft

Könyvünkben Szüts Miklós festőművész mesél az életéről: őseiről (egyik dédapja Degré Alajos író, a márciusi ifjak egyike, a másik Lechner Lajos, Szeged árvíz utáni újjáépítője), az ,,úri középosztályhoz" tartozó, elszegényedett családjáról, saját életpályájáról. Megtudjuk, miből élt egy festő az 1970-80-as években, amikor hol a BNV-re kellett sertéshizlaló-reklámpaneleket terveznie, hol egy amerikai nagybácsi-örökségből származó dollárokat fektetett olasz lírába, hogy aztán a gyorsan inflálódó maradékból létrehozza grafikai stúdióját. Mindeközben soha nem adja fel a művészetbe vetett hitét: mindennap festőnek kell lenni! A mesterség technikáiba, műhelytitkaiba is beavatást nyerünk, és olvashatunk jeles barátokról és pályatársakról. A könyv kép- és dokumentumanyaga a book.szm.hu honlapon található.

420 oldal

4999 Ft

Sztehlo Gábor evangélikus lelkésznek, a Világ Igazának egy eddig ismeretlen munkatársa kap nevet, arcot és hangot ezzel a kötettel: Tolnainé Kassai Margit banktisztviselő, fotográfus, 1944-45-ben a Jó Pásztor Bizottság gyermekotthonaiban bujkáló gondozónő memoárnaplója máig kéziratban rejtőzött. A német megszállás és Budapest felszabadulása közötti időszakot megörökítő szöveg igazi felfedezés: olyan kisportrék sorát tartalmazza a mentett gyerekekről, a rájuk vigyázó, szintúgy bujkáló felnőttekről és az események sok más szereplőjéről, amelyek közel hozzák a budapesti zsidók üldözése, a menekülés és az embermentés, az ostrom és a háború utáni néhány hét mindennapjait. Itt semmi sem csupán fehér vagy fekete: a szerző a legszörnyűbb körülményekről szólva is képes hol friss humorral, hol kesernyés iróniával, mindvégig rendkívül szórakoztatóan és elgondolkodtatóan írni. A memoárnaplót Kunt Gergely társadalomtörténész kísérő tanulmányával, jegyzetekkel és annotált névmutatóval adjuk közre.

496 oldal

4999 Ft

Molnár Gál Péter, közismert nevén MGP, a Kádár-kor meghatározó kritikusa, színházi egyénisége, tanúja, szereplője volt. A Népszabadságba évtizedeken át írt szellemes, élvezetes, de sokszor kíméletlen és elfogult színikritikái megkerülhetetleneknek számítottak. 2004-ben derült ki, hogy Luzsnyánszky Róbert néven 1963-tól 1978-ig az állambiztonság ügynökeként tevékenykedett. Az eset megrázta a színházi világot, ő pedig néhány hónap alatt Coming out címmel megírta saját történetét megzsarolásáról és ügynöki múltjáról. Emellett rendkívül színes, szórakoztató és tűpontos portrékat közöl kortársakról, kollégákról, színészekről, rendezőkről, barátokról és ellenségekről, sokakról azok közül, akikkel hosszú és gazdag élete során összeakadt. A szöveget keletkezése után végül mégsem publikálta - most, másfél évtizeddel később, magyarázó jegyzetekkel és annotált névmutatóval együtt olvasható.

400 oldal

4999 Ft