Rövid leírás: "Ül a sötétben, betekerve a magányosság, a kiszolgáltatottság leplébe, melyen agyonkínzott halottak arcképe tapadt meg..." Tartalom: Ha volt valami értelme az életnek, hol a megnyugvás, hol az öröm, hol az öregkor bölcsessége, miért fáj annyira a múlt? - kérdezi Bánáti Péter regényének hőse, egy magára maradt, a világ által elhagyott, egykor nagyhatalmú vénember, aki visszatekint az életére, próbálja felidézni a múltját a húszas évektől a rendszerváltás utáni időkig. A fizikai nyomorúság, a test kényszere irracionálisan felgyorsítja, kiélesíti gondolkodásmódját: rokonok, barátok, szerelmek, alkalmi ismerősök és idegenek, megkínzók és megkínzottak, megannyi szellem kísértik magányában. Egyetlen kapcsolata a világgal fia, akitől megbocsátást kér, és akinek szeretne megbocsátani. A Sanyikám, Gabikám rendkívül erős atmoszférájú könyv, egy huszadik századi magyar család széthullását mutatja be. A kusza, kapkodó, néma vallomások sorozatából kiderül, hogy a vonzalmak, félelmek, a szeretetlenség folyamatossága nem törik meg a történelmi kulisszák változásával.

200 oldal

1890 Ft

`...édesapám, e marcona, barokk főúr, kinek gyakran
állt módjában és kötelességében pillantását Lipót
császárra emelhetni, pillantását Lipót császárra
emelte, arcára komolyságot vett, bár csillogó,
hunyorgó szeme, mint mindig, elárulta, s mondotta:
kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha az ember nem
ösmeri az igazságot, azzal fölpattant Zöldfikár nevű
pejére, és elvágtatott az érzékeny, XVII. századi
tájleírásban.`

712 oldal

5990 Ft

Anya és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit, és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát.
És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.
A kultikussá vált regényt 2001-es első kiadása óta Amerikában az év legjobb idegen nyelvről fordított könyvének járó elismeréssel díjazták, a belőle készült drámát 2003-ban mutatták be a Nemzeti Színházban Anyám, Kleopátra címmel, majd 2008-ban Alföldi Róbert rendezett a regényből játékfilmet (Nyugalom).

328 oldal

2690 Ft

167 oldal

1890 Ft

A mű a testről, a test árulkodásairól, kapcsolataink
kusza egyszerűségéről szól.

173 oldal

1990 Ft

A kudarc több kudarcról szól egyszerre, de egyik sem
jelent sikertelenséget.Valaki arról ír: képtelen
arra,
hogy írjon, pedig mindenképpen alkotnia kell, mert
semmi máshoz nem ért. Ez az írásképtelenség egyben
keresgélés, elmosódik a valóság és teremtett világ
közötti egyértelműnek gondolt határ, és közben
A
kudarc írója megtalálja egy már korábban elkezdett
regényét: feloldódik hát a kudarc elsõ köre. A
második
kör újabb pokoljárás: tíz év kellett egy korábbi
regény megírásához, amely aztán évekig nem
jelenhetett
meg - és ez a könyv nem más, mint a Sorstalanság.
Paradox módon Kertész Imre a visszautasítást nem
tekinti kudarcnak, mert a regény éppen azáltal kelt
életre, hogy mások is elolvasták, véleményt formáltak
róla, vagyis az írás végérvényesen elszakadt
alkotójától, immár valósággá vált.A fiók aljáról
elõkerült regény Köves nevű főhőse, külföldről
megérkezve kafkai szituációban találja magát, egy
ismerős helyen és időben: az ötvenes
évek
Magyarországának poklában. Eleinte idegenül,
később
azonban egyre otthonosabban mozog ebben az abszurd
világban, bár inkább csak hagyja, hogy magukkal
sodorják az események. Találkozik egy íróval, aki
csak
megkezdeni és befejezni képes egy írását, de képtelen
kitölteni a kezdet és vég közötti űrt, amire
végül is
Köves vállalkozik: egyszerre zárul hát le az összes
megírt és megírhatatlan, valóságos és képzeletbeli
regény, és A kudarccal tekinthetjük csak végleg
befejezettnek a Sorstalanságot is.`Miért tarom
Kertész
Imrét jelentős, nagy írónak? Mert vállalja
annak
kockázatát, hogy akár mindenkinek a véleményével
szembeszegüljön. Bármiről írjon is - a
szabadságról, a
személyiségről, a világ
képtelenségéről, a boldogság
útvesztőiről, a halálról vagy
transzcendenciáról -,
bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a
megcsontosodott közfelfogás kelepcéibõl.
Ahelyett,
hogy kielégítené az elvárásokat, olyan
gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát,
melyek, bátran merem állítani, titokban megütközést
és
döbbenetet váltanak ki.` (Földényi F. László)

400 oldal

1890 Ft