László király országlása idején magyar küldöttség indul a fényűző Velencébe, hogy a leendő három szent egyikének, Gellért püspöknek a családi hátterére fényt derítsen, és lehetővé váljék Gellért magyar szentté avatása. A küldöttséget az agg, súlyos betegségével küszködő Sebe vezeti, Gellért egykori neveltje, aki követte őt a püspöki székben is. A krisztusi elszántságú öregember rendelkezik a kereszténység előtti idők tapasztalatával, még emlékszik a táltosok és pogány nagyurak birodalmára, tanúja volt mindannak, ami a kereszt nevében és ellenében történt. Sebe velencei útjának története egy nyomozás története. Egy józan és bölcs öregember átható tekintete pásztázza a jelent és a múltat, velencei mozaikot és főpapi ábrázatot, kisszerű csalást, gyilkosságot és misztikus erejű jeleket. Teste egyre kevésbé engedelmeskedik neki, de fáradhatatlan szelleme egyforma tisztasággal és erővel idéz fel régmúltat és közelmúltat egyaránt. Gellért igaz legendáját kutatja, de egyre világosabban látja: az ő feladata nem ez. Küldetése több is, kevesebb is ennél. Bánki Éva - csakúgy, mint nagy sikerű első regényében, az Esővárosban - ezúttal is a múltat faggatja: kutat, felidéz, újrateremt, mesél. Sebe legendát ír ugyanígy, a szerző regényt.

188 oldal

2290 Ft

A Hová tűntek a katonák? helyszíne a Közel-Kelet, az angol uralom alatt álló Palesztina, a második világháború befejezése után. Hősei a Brit Nyolcadik Hadsereg lengyel katonái; az úgynevezett Anders- hadsereg kis csoportja. A történet színhelye egy arab és zsidó települések közé ékelt, elhanyagolt elfekvő kórház, ahol a lengyel hadsereg tüdővészes tisztjeit ápolják. Felépülésükre aligha lehet számítani. A forró és levegőtlen kórtermeket az ellentmondásos és hányatott múlt szellemei szállják meg: hadjáratok emlékei, lengyel, afrikai és olasz hadszínterek, pártharcok, szervezetek és széthúzó indulatok. Az olasz, német és orosz zsidók által nyitott, angolok pénzelte kórházban egy arab fiú ápolja a lengyel betegeket. Az ápolófiú keserű és számára végtelen zavaros világot lát maga körül, amikor körbejárja a kórtermeket, s hiába igyekszik, `semmit nem ért meg, semmit, egyelőre semmit, egyelőre semmit, semmit, semmit...

256 oldal

2490 Ft

A történet vége az első arab-izraeli háború vége után egy esztendővel, a zsidó állam születésének kezdeti időszakában játszódik. De mikor is van vége egy történetnek? Akkor, amikor Palesztina semmiben sem egységes (mert etnikailag, nyelvileg, kulturálisan és vallásilag százfelé ágazó) népessége csakugyan nemzetté lényegül? Vagy talán akkor, amikor a belső nemzeti és nemzetek közötti feszültségek valamely közel-keleti nemzetköziség váratlan békéjében oldódnak fel? A trilógia harmadik részében csak az író számára ér véget a történet. A valóságban nem. Kardos G. György szerint `a sokféleséget a közös sors nem tudja összetartani. A származás, a bőr színe, a vallásosság fokai az előítélet és a gyűlölködés örökös magasfeszültségét táplálják. A fenyegető kisülések ellen a politika a szélsőséges nacionalizmust találta a legmegfelelőbb ellenszernek: a különféle eredetű kisebbrendűségi érzeteket egy nemzeti, népi, faji magasabbrendűségi érzet beidegzésével igyekeznek csillapítani. Ez legalább annyira veszélyes, mint amikor nitroglicerinnel harcolnak a tűzvész terjedése ellen`

392 oldal

2690 Ft

A Jutalomjáték egy magyar kisváros színházában játszódik. Kassák Jóska, a beesett mellû, hórihorgas öreg színész a jutalomjátékára készül, miközben Nyuczky, a felesége a városi kórházban haldoklik. A színész tudja, ez lesz az utolsó fellépése, az elõadás végén a Pestrõl szalajtott fõrendezõ elvtárs kirúgja õt a színházból vagy visszaminõsíti kellékesnek, mert annyira rosszul játszik a sokak által utált szovjet darabban. Az elõadás közben aztán megérkezik a hír a feleség haláláról. A fõrendezõ szíve megesik az öreg színészen, megkegyelmez neki, s nem bocsátja el állásából. Ennyi egy élet. A feleség halála néhány év haladék az öreg színésznek, aki aznap kicsit hamarabb megy el a színházból, hátha megengedi a boncmester, hogy megcsókolhassa még egyszer, utoljára a felesége arcát a tepsiben...

332 oldal

2690 Ft

Változatlan utánnyomás.

225 oldal

2490 Ft

Az Úristen leküldi két angyalát a földre - akadályoznának meg egy angyalcsinálást. Csocsó és Balázska emberi formában, állami rendszámú Ladában riogatja a környék lakóit. (Kelet-európai paranoia: az ember azt képzeli, üldözik - és tényleg üldözik.) Az író eközben mesterségével viaskodik: ezúttal egy másik kelet-európai író, Hrabal a tárgy. (`Mint két tojás, úgy különböztek.`) Anna, az író felesége nem viaskodik a történetekkel, hanem éli őket. Beleszeret a cseh kollégába, megosztja vele gondolatait és történeteit. (A csaknem egészen közös Duna-táji sorsot, ezt a formás rémdrámát csakúgy, mint kétségeit afelől, világra akarja-e hozni negyedik gyermekét.) Az Úristen pedig - aki epikus természetű, de van érzéke a drámai fordulatok iránt - walkie-talkie-n irányítaná az eseményeket. Bár mint köztudott: a Teremtő mindenható, de ember fájdalmán mégis csak a másik ember segíthet. Mi lesz a regény szereplőinek sorsa, s mi van, mi lesz ezzel az elfuserált teremtett világgal? Van- e `megváltás`, s ha igen, kint-é avagy bent? (Van-e a kettő között különbség?) S ha úgy vesszük, az is kérdés: ki kit vált meg ebben a történetben?

176 oldal

3499 Ft

`Élt egyszer egy Író, maga is Olvasó.` Esterházy Péter elõször 1986-ban közreadott, nagy ívû `szöveggyûjteménye` a fontosságára és a népszerûségére való tekintettel immáron harmadik kiadásban jelenik meg az idén. A könyv – melyben helyet kaptak a Függõ, a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok, A szív segédigéi és egyéb, az elsõ megjelenésük idején nagy visszhangot kiváltó és azóta is sokat emlegetett írások – gazdagon szemlélteti az ezredvég egyik legjelentõsebb magyar írói teljesítményét.

728 oldal

7499 Ft

Ne aggódjék, mon ami, grammatikai bája van, és kész.` A Termelési-regény e mondata Esterházy Péter minden írására azóta is érvényes. A kortárs magyar regény esztétikájában is merőben újat jelentő remekmű először 1979-ben jelent meg. Mostani, negyedik kiadását tehát az érdeklődés mellett az évforduló is indokolja; a Termelési-regény (kisssregény) 25 éves lett. A kor, melyben született, azóta történelem: a közeg a közelmúlt társadalma, amelynek működési - vagy ha úgy tetszik, működésképtelenségi - mechanizmusát szellemesen, kedéllyel, felszabadító iróniával rajzolta meg az író. Csak most látjuk egészen tisztán, hogy a munkahelyi demokráciáról, üzemi négyszögről és szerkesztői cenzúráról Esterházy már akkor úgy tudósított - mellékesen, kedves frivolitással -, hogy a kor embere érezhette: a tények és a lényeg valódiságához képest groteszk anakronizmusok közt él. Mai szemmel pedig igen lényeges karaktervonásait jeleníti meg a `puha diktatúrának`. Például azt, hogy egyidejűleg: miért lehetett - és miért nem lehetett benne élni...

440 oldal

3999 Ft

4. kiadás. `Hahn-Hahn grófnőről a gonosz Heine tesz említést a nőírókról szólva, mondván: azok egyik szeme a papíron, a másik mindig egy férfin - kivéve Hahn-Hahn grófnőt, aki félszemű. A regény e nem létező (?imaginárius) szem pillantását irigyli el, evvel nézi a világot. A regény főhőse az Utazó, aki profi utazó, azaz egy gazdagabb úr vagy szegényebb ország kibérelheti, és akkor ő utazni kezd.` Nemcsak a Duna ősforrásához - a regény eredetéhez is visszavándorol új művében Esterházy Péter. Hivatásos utazójának beszámolója a műfajban is kalandozás: a reneszánsz kori csavargóregények, útirajzok XX. század végi persziflázsa, a stílus jellegzetesen esterházys érzéki bájával, fény és árnyék, irónia és megrendülés felhőjátékaival.

184 oldal

3699 Ft

Anna Gavalda regényének története szinte egy mondatban összefoglalható: egy fiatal nő magára marad, mikor férje úgy dönt, elhagyja `egy másik` kedvéért, így az asszony apósával és a gyerekekkel vidékre utazik, ahol a két felnőtt évek óta, először ül le beszélgetni. Ahogy az após apránként megnyílik, lefoszlik róla a tárgyilagosság maszkja, és egy sérülékeny, csupa-seb ember áll előttünk, aki élete nagy szerelmének történetét meséli el a `múlt időbe tett` nőnek.

212 oldal

2490 Ft