A könyv alapján készült film 7 Oscar-jelölést kapott, a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat Renée Zellweger kapta A múlt századi polgárháborús Amerikában játszódó nagyregény két szálon futó szenvedélyes szerelmi történet. Inman, a sebesült katona kalandos út, ezernyi életveszély közepette tart hazafelé, a romantikus, hátborzongató Hideghegy felé. Költői szépségű tájon, vadregényes vidéken visz az útja, ellenséges és barátságos emberekkel, izgalmas élettörténetekkel találkozik. A Hideghegyen az elárvult Ada várja, aki kényelmes, védett gyermekkora után váratlanul teljesen egyedül maradva birkózik a birtok és az élet megszervezésével. A párhuzamos szerkesztésű, csodálatos nyelven írott és Rakovszky Zsuzsa által nagyszer&ucirűen, ihletetten fordított regényben lebilincselő, felemelő élményre lelhetnek mindazok, akik nem felejtették el a hagyományos nagyregények megkapó világát.

425 oldal

2490 Ft

A Bujdosók, a másik család a misztikumhoz vonzódik, a holtakhoz, akik velük maradnak, otthonukban, ahol lassanként át is veszik az élõk helyét, szerepét. Az elsõkötetes Bánki Éva nagyregénye majd’ egy évszázad történésein ível keresztül. Az elbeszélés hátterében a huszadik századi magyar történelem rajzolódik ki – 1918-tól a rendszerváltásig –, miközben két gazdag parasztfamília többgenerációs története szövõdik a világesemények köré. A családok ifjabbjai (és öregebbjei) különös módon mindig egymással esnek szerelembe, és a tiltások, balvégzõdésû elõzmények ellenére a románc generációról-generációra megismétlõdik – ahogy azelõtt is mindig –, hiába, hogy Európa országainak határai közben átrajzolódnak, hogy a két nemzetiség (szlovák-magyar) lakta (Fel) vidéken a családok közé határt húz Trianon. De véget vethet-e ez a “csekélység” az egyes emberek életén túlmutató szerelemnek? Természetesen nem; a családtagok sorsa a század vészterhes évtizedeiben újra és újra egymásba gabalyodik. És bár a mû monumentális, figyelmünk egy percig sem lankad, mert nem hagy elkalandozni a fordulatokban gazdag, izgalmas cselekmény, a megkapóan egyedi nyelvi humor, a mágia és a realizmus.

304 oldal

2390 Ft

A viszonylag késõn debütált lengyel írónõ, Magdalena Tulli (1955) neve egy csapásra ismertté vált a kilencvenes évek derekán, legsikeresebb kisregénye, a Vörösben számos díjat kapott. A cselekmény helyszíne egy meseszerû-mítikus kisváros, Sciegi, amely a három, lazán összefüggõ történet során hol a zord Északon fekszik, hol a napsütötte Délen, hol a tengerparton, hol távol a tengertõl. A városka lakói örökös hiányérzettõl szenvednek, amelyet nem csillapít sem a háború, sem a pénz, sem az õrületbe menekülés. A kielégíthetetlen vágy gyûlöletet szül, amely pusztulásba dönti Sciegit. A provinciális kisvároson végigszáguldó történelem groteszk-ijesztõ képeiben jól tükrözõdik a huszadik századi Lengyelország, de talán az egész kelet-európai térség történelmi tapasztalata.

oldal

1690 Ft

253 oldal

1990 Ft

464 oldal

2590 Ft

Külsõ tájakon, belsõ utakon. Egy kelet-ázsiai utazás krónikája ez a könyv. Persze jóval több, mint egyszerû útirajz, hiszen amellett, hogy beszámol egy távoli kultúrával való találkozás lehetségességérõl-lehetetlenségérõl, folyamatosan szembesít az emberi létezés alapkérdéseivel. Az urgai fogoly nyolc novellája ezért leginkább talán gondolkodói utazásként értelmezhetõ, akárcsak a könyvben megidézett dantei mû. Abban is hasonlít az Isteni színjátékra, hogy ez az írás is megéri a fáradozást, hogy az olvasó a szerzõvel együtt végigjárja-töprengje ezeket az utakat.

160 oldal

2699 Ft

288 oldal

2290 Ft

384 oldal

2790 Ft

Krasznahorkai visszament Kínába. Az urgai fogoly
olvasói úgy búcsúzhattak el töle az 1992-es regény
utolsó lapjain, ahogyan ö búcsúzott el akkor `az
utolsó ókori birodalomtól`: szomorú emelkedettségben
és illúzióktól megfosztottságában is gazdagon, s abban
a hitben, hogy a Nagy Kaland, melyben a
fõhõsnek szembesülnie kellett egy
gyökeresen más világgal, véget ért.
Új regénye azonban mindenekelött azt
bizonyítja, hogy ez a Nagy Kaland sokkal több volt,
mint egy utazás története, s így nem is érhetett
véget: hisz a szembesülés helyszíne bár Kína volt,
tárgya és alanya megkerülhetetlenül az európai ember,
a saját civilizációját krízisként megélö menekül,
akinek elsösorban saját szép új világát kell
megértenie. Krasznahorkai ebben a dokumentumregényben
2002-ben tett újabb útjáról ad lélegzetelállítóan
izgalmas beszámolót.

312 oldal

2690 Ft

252 oldal

2590 Ft