Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot.
Árad itt minden - tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik (,,angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden"), valamint három férfi - Imre, Péter és Ádám -, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr.
Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja.
És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények - drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.
<br><br>
A szerző legújabb könyvéről (indításához kattintson a képre).<br><br><a href="http://www.youtube.com/watch?v=K5DxBgXwUBQ" target="_blank"><img alt="Darvasi László: Virágzabálók" src="http://www.lira.hu/media/kiadok/magveto/youtube/darvasi viragzabalok.jpg" style="float: center" hspace="10"></a>

680 oldal

4490 Ft

Hajléktalanok ülnek egy padon és meredten bámulnak egy tárgyat, a magasból színes labdákat szórnak a Balatonba, az eltávozott házi kedvencek a felhők tetején gyülekeznek, egy férfi megtalálja felesége titkos mobilját, a papagáj megszökik, ám egy nagyon fontos mondatot tanul kalandozásai közben... Végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző e könyvre, melyben Tóth Krisztina összegyűjtötte az utóbbi években írt tárcanovelláit és más publicisztikai műveit. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. Hétköznapi, első ránézésre bagatell drámáról derül ki, hogy sorsfordító esemény, és az élet persze bármikor képes minket megörvendeztetni abszurd oldalával, csak az a kérdés, hogy sírni vagy nevetni van éppen kedvünk. <br> A könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte.

244 oldal

2690 Ft

Egyszer volt, hol nem volt... Számtalanszor hallottuk gyermekkorunkban ezt a mesekezdő formulát, amelyet mi is így adunk tovább. De vajon belegondoltunk-e valaha, mit jelent ez az egyszerűnek és könnyednek tűnő kijelentés: egyszer lenni, másszor meg nem? Pedig a réges-régi időkből származó teremtésmítoszok, élet-és haláltörténetek többek között azért őrződtek meg számunkra, hogy felelősséggel lássuk s éljük mindennapjainkat, és újra meg újra szembenézzünk az élet végességével. A varázsmesék hősei nemcsak sárkányokkal viaskodnak a mesékben, s nemcsak királylányokat mentenek meg a veszedelemből, hanem útnak indulnak azért is, hogy megszerezzék az élet vizét. Az élet vizét megszerezni akaró hős leereszkedik a Halál Birodalmába, hogy megküzdjön az újjászületésért. Akik jártak már ezen a vidéken, tudják, mi található ott: folyók, hidak, tengerek, csónak, fák, barlangok, szakadékok, démonok és kapuőrök. Ha a hős eligazodik ebben a világban, és kiállja az alvilági próbákat, bátorsága jutalmaként megkapja az élet vizét. A mesékben nincsenek legyőzhetetlen ellenfelek, a halál sem az. A mese lehetővé teszi az ember számára, hogy -- ha csak átmenetileg is -- győzelmet arathasson a halál felett, és megteremtse saját világát. ,,Világot teremteni" pedig azt jelenti, hogy az ember teremtő erejének tudatában formálni és alakítani tudja azt a világot, amelyben él, legyen ez a világ benne vagy rajta kívül. A kötet meséi felidézik, mintegy újra az emlékezetbe vésik, valamint működésbe hozzák ezt a régi mágikus tudást.

328 oldal

2990 Ft

Mi a közös egy halni vágyó öregasszonyban, a világ legismertebb ezoterikus írójában és egy izzadógép, kövér bloggerben? Még ha a valóságban nem is, egy nagyszerű regény lapjain sorsuk menthetetlenül összefonódik. Az utóbbi évtizedek egyik legnépszerűbb irodalmi műfaja lett a novellafüzér, melyben az egyes epizódok, amellett, hogy külön-külön izgalmasak, együtt is összeadnak valamiféle titokzatos egészt. Kehlmann kilenc többé-kevésbé összefüggő történetből építi fel legújabb regényét, a tőle megszokott gazdag nyelvvel és finom humorú, ironikus látásmóddal. A történetek egésze az elmúlásról, a csalásról és csalódásról, és természetesen a hírnév elviselhetetlen nehézségéről szólnak.

192 oldal

2490 Ft

Kígyómarások, kirekesztett gnómok és a vak nagybácsi aberrált ,,libatömése". Kicsapongó apa, áldott anya és a kistestvér vonaton születésének misztériuma. Holtában csodává lett apáca, kommunista észvesztés és egy hibbant magyar lány őrjítő szerelme. A mindezeket felvonultató regény a képzelet szüleménye, azé a képzeleté, mely visszatekintve az ember saját életét is átrendezi; színezi, vagy éppen elmaszatolja az egyes állomásokat. A történet Hercegovina és Montenegró határvidékéről indul, és nem állják útját sem hegyek, sem időközben keletkezett nemzet- és országhatárok, biztos tempóban zakatol Belgrádig, a Vajdaságig, és a végállomás Isztria, egészen pontosan Rovinj, az emlékezés és a megállapodás helye, ahol a vándor elbeszélő nyugalomra lel, ahogyan az író - az egyik legjelentősebb kortárs dél-szláv író - is. Dubrovnik közelségéből, ahol a város visszatükröződik a tengerben, az ember közelébe jutunk, akiben visszatükröződik a történelem. Mert éppúgy regénye ez a soknemzetiségű, színpompás, ugyanakkor a nagyhatalmak által nem egyszer gyakorlótérnek használt és etnikai konfliktusoktól lőporszagú Balkán XX. századi át- meg átrendeződésének, ahogyan regénye az egyén származástól, tettvágytól, szerelemtől és nélkülözésektől sújtott lelkének is.

392 oldal

2990 Ft

Az Egy budai úrilány szerzőjének új könyve ,,Lehet, hogy ez is csak varázslat volt, egy a sok közül, hogy megbűvöljön, és tovább mélyítse azt a szerelemhez hasonlatos édes-fájó érzést, amitől mindig felnyögök: istenem, micsoda város. Nem tudom, hogy volt-e reménytelen szerelem az életemben, bár az is lehet, hogy tán mindegyik az volt; Párizs mindenesetre az. De kokettül csinálja. Néha még át is ölel kicsit, csak odaadni nem hajlandó magát. Nem is kell. Ilyennek szeretem." Lángh Júlia 1977-ben hagyta el Magyarországot, hogy gyerekeivel Párizsban töltsön egy évet. Az egy év meghosszabbodott, a hajdani ,,budai úrilány" világcsavargása közel húsz évig tartott. A Párizs fű alatt az első hét esztendő történetét meséli el, mely ugyan szűkösségben telt, ám mégis minden percét áthatotta a szabadság megélése. Kommuna, volt '68-asok, művészek, csavargók, szociális munkások, mindenféle rendű, rangú és bőrszínű emberek, jóga, vízizene, dobterápia, sztrájkok, tüntetések, munkanélküliség, feketemunka - minden, ami és aki egy nyitott társadalomban előfordul. A Párizs fű alatt a rácsodálkozás, az útkeresés könyve és szívvidító vallomás Párizsról.<br><br> A szeptember 24-ei Centrál Kávéházban tartott könyvbemutatón készült videót megtekintheti a képre kattintva.<br><br><a href="http://www.youtube.com/watch?v=cyl7VKUgF2A" target="_blank"><img alt="Lángh Júlia: Párizs fű alatt" src="http://www.lira.hu/media/kiadok/magveto/youtube/langh parizs.jpg" style="float: center" hspace="10"></a>

280 oldal

2990 Ft

Charles Balanda sikeres párizsi építész, szép feleséggel, egy kamaszodó nevelt lánnyal és gigantikus megrendelésekkel. Egy napon levelet kap, mely csak két szóból áll: ,,Anouk meghalt." Az elhunyt nő Balanda fiatalkori, plátói szerelme volt, legjobb barátjának anyja. Charles nem tudja folytatni addigi életét, így hosszas vívódás után felkeresi Alexist, Anouk vidéken élő fiát, hogy szembenézzen a múltjával és önmagával. Balanda hirtelen kizökken a látszatmegoldásokkal és rutinokkal teli, érzelemszegény életéből, és úgy dönt, maga mögött hagyja a lelketlen szállodai szobák és az óriásprojektek világát. Anna Gavalda olyan jellemeket teremt a Vigaszág című könyvében, akiket nem lehet nem szeretni. Ha elmerülünk a szereplők életében, elégedett és álmodozó mosollyal búcsúzunk el tőlük. Jó lenne még velük időzni, de tudjuk: egyelőre csak nekik sikerült. Aki szerette az Amélie csodálatos élete című filmet, szeretni fogja Charles Balanda szokatlan és nem kevésbé franciás útkeresését. Anna Gavalda könnyedén, érzékenyen meséli el a sírnivalóan szép történetet: nagy élethazugságokról, még nagyobb tragédiákról, elszalasztott lehetőségekről és szerelemről. Mindezt humorral, hogy ne fájjon. Annyira.

544 oldal

3999 Ft

Először 1944-ben jelent meg ez a Szerb Antal által összeállított versantológia. Szerb Antal azt állítja a Bevezetőben, hogy személyes szeretete alapján válogatta ki a kötet darabjait, melyek közül mind &amp;#8222;vigasztalója volt egyszer egy magányos vagy bánatos órán, vagy pedig titkos és kimondhatatlan sejtelmeket ébresztett benne a világ mélyebb és örök összefüggéseire vonatkozólag&amp;#8221;. Válogatása részben egybeesik a világirodalom klasszikusainak névsorával Szapphótól Shakespeare-en, Goethén át Hugo von Hofmannsthalig. De a közismert szerzőktől is különleges verseket válogatott, és nagy gondot fordított rá, hogy a legjobb fordításokat találja meg a válogatás közreadásához. A Száz vers tulajdonképpen kétszáz vers, hiszen az eredendően angol, francia, görög, latin, német és olasz nyelvű versek mellett olvashatók a fordítások, nagyrészt olyan magyar költők tolmácsolásában, mint Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Tóth Árpád és Vas István. Szerb Antal tíz csoportba rendezte kedvenc verseit, méghozzá a megközelített témák és hívószók alapján: vannak benne Magányosok és Szeretők, Istenek és Halandók, Állatok, Nosztalgiák, Sorsok, Éjszakák, Bánatok és Hatalmak, valamint látomások.

432 oldal

3999 Ft

Az Úristen leküldi két angyalát a földre - akadályoznának meg egy angyalcsinálást. Csocsó és Balázska emberi formában, állami rendszámú Ladában riogatja a környék lakóit. (Kelet-európai paranoia: az ember azt képzeli, üldözik - és tényleg üldözik.) Az író eközben mesterségével viaskodik: ezúttal egy másik kelet-európai író, Hrabal a tárgy. (`Mint két tojás, úgy különböztek.`) Anna, az író felesége nem viaskodik a történetekkel, hanem éli őket. Beleszeret a cseh kollégába, megosztja vele gondolatait és történeteit. (A csaknem egészen közös Duna-táji sorsot, ezt a formás rémdrámát csakúgy, mint kétségeit afelől, világra akarja-e hozni negyedik gyermekét.) Az Úristen pedig - aki epikus természetű, de van érzéke a drámai fordulatok iránt - walkie-talkie-n irányítaná az eseményeket. Bár mint köztudott: a Teremtő mindenható, de ember fájdalmán mégis csak a másik ember segíthet. Mi lesz a regény szereplőinek sorsa, s mi van, mi lesz ezzel az elfuserált teremtett világgal? Van- e `megváltás`, s ha igen, kint-é avagy bent? (Van-e a kettő között különbség?) S ha úgy vesszük, az is kérdés: ki kit vált meg ebben a történetben?

176 oldal

3499 Ft