373 oldal

1390 Ft

oldal

1890 Ft

A modern magyar próza első, máig nagyhatású alakja
Csáth Géza.
A háborúban szolgálatra rendelt orvos élete
fokozatosan tárul föl előttünk. A napló hol
töredékesen, jelzésszerűen rögzíti az eseményeket,
máskor pedig bővebben, kedvvel időzve a leírások
részleteiben. Feleségével, Olga asszonnyal töltött
órái jelentik a megnyugvást, ahogy a testi örömök a
kikapcsolódást a szörnyűségek sorozatából. Amikor
csak teheti, olvas, diplomáciai iratok gyűjteményét
tanulmányozza. Érteni akarja a politikát, az őt
közvetlenül körülvevő világot. Közben iszonyatosan
sokat dolgozik. Sérülteket lát el, sokszor hajnalig
fönt van, tisztítja és kötözi a sebeket. És a
bejegyzések a fokozódó morfiumadagokról... Hatalmas
harcot vív önmagával, orvos lévén tudja, mi vár rá.
Leírja és elemzi álmait. A napló jelentős részét
teszik ki az álomanalízisek.

326 oldal

1790 Ft

167 oldal

1890 Ft

196 oldal

300 Ft

A mű a testről, a test árulkodásairól, kapcsolataink
kusza egyszerűségéről szól.

173 oldal

1990 Ft

120 oldal

1390 Ft

A napló személyes műfaj, az írói napló, a műhelynapló, melyet sokszor csak az irodalomtörténet tesz közzé, a nyilvánosságra szánt művek hátterét-övezetét
világítja meg, jelezve a benyomások, a források vidékét, a szellemi küzdelem folyamatát. Ilyen könyv Kertész Imre Gályanaplója, mely már címével is az alkotó szerepfelfogására, az írói munka etikai feladatként
és a létezés, a `hajózás` egyetlen mentségeként való
értelmezésére utal.

359 oldal

1990 Ft

A kudarc több kudarcról szól egyszerre, de egyik sem
jelent sikertelenséget.Valaki arról ír: képtelen
arra,
hogy írjon, pedig mindenképpen alkotnia kell, mert
semmi máshoz nem ért. Ez az írásképtelenség egyben
keresgélés, elmosódik a valóság és teremtett világ
közötti egyértelműnek gondolt határ, és közben
A
kudarc írója megtalálja egy már korábban elkezdett
regényét: feloldódik hát a kudarc elsõ köre. A
második
kör újabb pokoljárás: tíz év kellett egy korábbi
regény megírásához, amely aztán évekig nem
jelenhetett
meg - és ez a könyv nem más, mint a Sorstalanság.
Paradox módon Kertész Imre a visszautasítást nem
tekinti kudarcnak, mert a regény éppen azáltal kelt
életre, hogy mások is elolvasták, véleményt formáltak
róla, vagyis az írás végérvényesen elszakadt
alkotójától, immár valósággá vált.A fiók aljáról
elõkerült regény Köves nevű főhőse, külföldről
megérkezve kafkai szituációban találja magát, egy
ismerős helyen és időben: az ötvenes
évek
Magyarországának poklában. Eleinte idegenül,
később
azonban egyre otthonosabban mozog ebben az abszurd
világban, bár inkább csak hagyja, hogy magukkal
sodorják az események. Találkozik egy íróval, aki
csak
megkezdeni és befejezni képes egy írását, de képtelen
kitölteni a kezdet és vég közötti űrt, amire
végül is
Köves vállalkozik: egyszerre zárul hát le az összes
megírt és megírhatatlan, valóságos és képzeletbeli
regény, és A kudarccal tekinthetjük csak végleg
befejezettnek a Sorstalanságot is.`Miért tarom
Kertész
Imrét jelentős, nagy írónak? Mert vállalja
annak
kockázatát, hogy akár mindenkinek a véleményével
szembeszegüljön. Bármiről írjon is - a
szabadságról, a
személyiségről, a világ
képtelenségéről, a boldogság
útvesztőiről, a halálról vagy
transzcendenciáról -,
bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a
megcsontosodott közfelfogás kelepcéibõl.
Ahelyett,
hogy kielégítené az elvárásokat, olyan
gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát,
melyek, bátran merem állítani, titokban megütközést
és
döbbenetet váltanak ki.` (Földényi F. László)

400 oldal

1890 Ft

oldal

300 Ft