,,Nem találunk szavakat." Paradox retorikai fordulat, amely szavakkal mondja el, ami látszólag kifejezhetetlen. De a három szó éppen azt teszi, amit nem lehet: kifejez valamit. Amikor a hetvenes évek végén megjelenik a huszonéves Esterházy Péter Termelési-regénye, éppen ezzel a paradoxonnal kezdődik. Mindez akkor némileg mást jelentett, mint ma. Ma másért nehéz szavakat találni, és más az oka annak is, hogy írók vállalják a lehetetlen feladatot. De valami nem változott azóta sem: a talált szavakat olvassuk, és magunk is keresgéljük a szavakat, amikor a művekről beszélünk. Ennek a kikerülhetetlen feladatnak a krónikája ez a kötet. Esterházy kritikusai a legelső könyveitől megtapasztalták (megszenvedték?) a kritikai nyelv elégtelenségét. Az eltelt harminc év számtalan Esterházy-olvasatot hozott, nemcsak következtetéseiben, de érvelésében és nyelvében is igen különbözőket. Amikor ezek közül válogattunk, a változatosság mellett a fő szempontunk az volt, mennyire veszik komolyan a feladatot: szavakat találni.<br><br>
A kötetet szerkesztette: Palkó Gábor és Péczely Dóra

272 oldal

2990 Ft

Beszélgetések a Szentföldről, irodalomról, életről
Tevegelő beduin - Esterházy; öreg Dávid király - Konrád; jeruzsálemi ősi szellemek - Spiró.
<br>
Marianna D. Birnbaum izgalmas kérdései mindezekre és más különös pillanatokra derítenek fényt, vonnak párhuzamot és tesznek különbséget e három irodalmi ikon között, úgy, hogy a történetmesélések közben az írók - e kötet főszereplői - közelebb engedik magukhoz az olvasót. Megosztják gondolataikat a zsidóságról, a magyar-izraeli hasonlóságról, a világszemlélet és érték fontosságáról, választ adnak arra, hogyan lehetünk egy kultúra egyszerre külső és belső szemlélői.

Egy üdvözlőkártya, melyet Esterházy, Spiró és Konrád adott postára Izraelben a szülőanyja az interjúkötetnek. S íme, a kártya ettől kezdve nemcsak eszmei értékkel bír, hanem jóval túlmutat önmagán: e szíves gesztus gondolatából fakadt az az ötlet, hogy a címzett a szerzőkkel készített interjúk nyomán kifürkéssze, milyen benyomásokkal tértek haza kedves barátai az Izraelben eltöltött négy nap után.

A három szerző mellett sétálva, miközben elhaladunk a Jaffa-kapu, majd a Hurva-zsinagóga előtt, századokon és világokon át utazhatunk, míg ismét visszatérünk saját valóságunkba, amely a könyv élményétől máris gazdagabb lett.

160 oldal

2490 Ft

A helyszín Ukrajna, közelebbről Kárpátalja. Ahol - a határon túli magyar Berniczky Éva könyvét olvasva úgy tűnik - az abszurd nem esik messze a valóságtól. De ő otthonosan mozog ebben az ambivalens világban, hiszen a sajátja, minden apró részletét ismeri, magától értődő természetességgel meséli el a leghihetetlenebb eseményeket, és ettől olvasója is otthon érzi magát a hely képtelen történeteiben - melyekben a vérmes kakasszállító varrólányokkal üzekedik a szövetbálák között, a hólyaghurutos kéményseprő lelke a testéhez részegedik, a folyóban született férfi pedig vizelés közben ugyanabba a folyóba zuhan. Berniczky Éva pedig az Ung fölött a várhegyről, padlásszobája ablakából figyeli mindezt. A szerző korábbi könyveihez (A tojásárus hosszúnapja, Méhe nélkül a bába) hasonlóan a Várkulcsa is egyszerre gyönyörködtető és borzongató, kacagtató és szívszorongató, de mindenekelőtt összetéveszthetetlenül szépirodalom.

196 oldal

2490 Ft

Egy Erdélyben megjelent novelláskötet után Nagy Koppány Zsolt a Jozefát úr, avagy a regénykedés című könyvével robbant be a magyar irodalomba, mely az Irodalmi Jelen regénypályázatán második helyezést ért el, és kiérdemelte a ,,dupla regényburger" címet is. Ezután a Magvető Kiadó Novellárium-sorozatában jelent meg Nagyapám tudott repülni című novellafüzére, mely sírni- és nevetnivaló történetek láncolata.

Új regénye, Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk, eddigi pályájának legkifinomultabb könyve. Ugyanazokat a tragikomikus eseményeket tucatnyi szereplő beszéli el, mindegyikük a saját nézőpontjából, a maga stílusában, hogy a regény végére a mozaikokból Ekler Ágost életének és halálának története kerekedjék ki.

A kötetet A vendégmunkás dalai című szociografikus vallomás zárja, egy olyan írás, melyre többször utalnak a könyv szereplői, és amellyel átlépünk az irodalom világából a magyar rögvalóságba: mit kell átélnie annak, aki külhoni magyarként itt, Magyarországon szeretne boldogulni.

264 oldal

2990 Ft

Jimmy Luntz tyúkmellű, szerencsejáték-függő és egy igazi balfék. Adósságokba veri magát, aztán tovább bonyolítva életét lábon lövi a ráküldött verőlegényt. Amikor pedig búvóhelyet keresne nem kevésbé szerencsétlen ismerőseinél egy eldugott motelben, összegabalyítja életét egy bombanővel, aki épp a férjét készül meggyilkolni. Kitervelik, hogy megkaparintják azt a temérdek pénzt, amit a férj egy korrupt bíró segítségével síbolt el, és ahogy az egy eszelős tarantinói világban lenni szokott: harcol mindenki mindenki ellen, folyik a vér és még több vér, szex váltakozik banális véletlenekkel, amik miatt a gyilkosok leggyakrabban hullaként távoznak a történetből.
Az amerikai Nemzeti Könyvdíjat korábbi regényével, a Tree of Smoke-kal elnyerő Denis Johnson ezt a magával ragadó tempójú noirt (mely tiszteletadás Raymond Chandler műveinek, ugyanakkor azok fergeteges paródiája) az amerikai Playboyban közölte először, fejezetről fejezetre haladva. A regény humora és radikalizmusa (a nyelvében és a történetvezetésében egyaránt) azonnal magával ragadja olvasóit.

Denis Johnson amerikai író Münchenben született, 1941-ben. Eddig hat regényt és három verseskötetet írt, valamint drámákat és elbeszéléseket. Jesus\' Son (1992) című novelláskötetével vált egy csapásra ismertté. Tree of Smoke című regényéért Nemzeti Könyvdíjat kapott 2007-ben. Észak-Idahóban él.

136 oldal

2990 Ft

Kafka és az egzisztencialisták óta az elidegenedés jól bejáratott és dokumentált létérzésünkké vált, ma már nehéz bármiféle elementárisan izgatót mondani róla. Gressai Ferdinánd, alig tizennyolc évesen mégis nekiveselkedett a feladatnak, és a maga szerény, halk szavú módján meg is oldotta. Szűk terekben játszódó, hétköznapi beszédtöredékekből, iróniából és finom "új érzékenységből" gyúrt versei szétfeszítik azt az állandóan lüktető, feszes belső világot, amit akár úgy is nevezhetünk: a Test. Vagy:
az Én. Vagy (miért is ne?): az Ő. Mindegy is, hiszen már csak szilánkokat
szedegetünk a robbanás után.<br>
A kötet hét ciklusában kizárólag számozott, cím nélküli versek találhatók, melyek egy "párhuzamos" valóságban játszódnak, és egy félig szürreális, félig nagyon is valóságos családtörténetet rajzolnak meg; mindezt nem csupán
szavakkal: a szerző a versek mellé illusztrációkat is készített, így kép és szöveg harmonikus egységet képez.

124 oldal

2490 Ft

Ez a Szindbád nem /az/ a Szindbád. Nem a Krúdy teremtette hős, hiszen nevét egyenesen a mesés Bagdad környékén utazva kapta; nem a múlt tűnt szépségeinek és asszonyainak, hanem tolvajok, csalók és gyilkosok nyomát keresi, és bár egyáltalán nem veti meg a zsírkarikás húslevest, kedvence a főtéri kioszkban árult olajban sült halfej.

Egy képzeletbeli, mégis gondos és színes vonásokkal megfestett város, Nyárliget a színtér, az idő pedig a nagyon is valós huszadik század, a húszas évektől kezdve egészen a második világháború végéig.

Szindbád, a friss diplomás nyomozó hamar tanúbizonyságot tesz képességeiről: logikája és emberismerete segíti, hogy minden ügyet sikeresen megoldjon. Csabai László könyvének nagy erénye, hogy egyik bűnügy sem az élettől elrugaszkodott fantáziálás, hanem nagyon is hihető esemény. Szindbád alakja pedig nem valamiféle szuperhős, hanem gyakorlatias és következetes detektív, akit a Közel-Keleten eltöltött gyermekkora és a távoli, egzotikus civilizációban szerzett tapasztalatai tesznek mégis titokzatossá. És, amint az minden jó bűnügyi történetben kötelező, a végéről nem marad el az igazán nagy csattanó sem.

384 oldal

2990 Ft

Michał Witkowski könyve utazás egy többszörösen ismeretlen, letűnt világba: széles panorámában mutatja be a társadalom perifériáján élő homoszexuálisok illegális életét a lengyel kommunizmus évtizedeiben és a rendszerváltás után, ami sokaknak - többek között nekik sem - azt hozta, amiben annak idején reménykedtek. Hősei nem az emancipációért küzdő középosztálybeli, rendezett életű melegek, hanem a szegény, női szerepeket majmoló nyanyusok, akik éjjelente közparkokban és illemhelyeken hajszolják a kielégülést és vágyaik netovábbját: a primitív, férfias, félrészeg lumpot, a heteroszexuális munkásembert, aki "egyszerű, mint a rugós kés", és az éjszaka mélyén sok mindenre kapható, amit nappal talán magának sem vallana be.

340 oldal

2990 Ft

Gabriel úgy dönt, hogy elhagyja a feleségét, amikor kiderül, hogy a nő gyermeket vár. Nincs semmi, ami mentségére szolgálhatna; nem csalta meg Laurát, szereti őt, és szeretné szeretni a gyermeket, ez a legfontosabb. De Gabriel tízéves kora óta egy számára idegennek érzett világban él, amelyhez nem talál kapaszkodót; egy olyan családban nőtt fel, amely mindent elhallgatott, és a múltja egy darabja, a nővére értelmetlen halála minden egyebet is megfoszt az értelmétől. Hiába választja a műfordítói hivatást, hiába tud megannyi nyelven úgy, mintha az anyanyelve volna, éppen az az egy hiányzik, amelyen saját magát megfogalmazhatná, amelyen a traumáit feldolgozhatná. Nem tud megnyílni sem a feleségének, sem a barátjának, senkinek. Viszont azt tudja, hogy a hallgatása lényegében egyfajta hazugság. Gabriel elbujdosva az írásba menekül, hogy kínkeserves munkával, szóról szóra pontosítva beszámolót próbáljon írni a fiának saját élete képtelenségéről, a halál túlélhetetlenségéről és megfogalmazhatatlanságáról. Hogy muszáj elhagynia, mert képtelen volna elveszíteni, és hogy lehetetlen együtt élni a tudattal, hogy ami ,,adatik", azt egyszer visszaveszik... hogy maga az élet, ami lehetetlen.

148 oldal

2290 Ft

Kovács András Ferenc közreadásában 1988 és 1995 között negyven dal jelent meg folyóiratokban: egy bizonyos Jack Cole amerikai költő versei. 1996-ban kötetbe is kerültek ezek a dalok Jack Cole daloskönyve címmel, melyből nyilvánvalóvá vált, hogy KAF (ismét) szerepjátékot játszik. A versek alatt szerepel keletkezésük helye és ideje, a verseket követő Jack Cole elkárhozása című írás pedig Jack Cole életéről szolgáltat újdonságokat. A kötetet záró (Az átköltő epilógja) című próza pedig a közreadás körülményeiről, illetve az ,,amerikai" költő verseinek fogadtatásáról szól, melyből kiderül, hogy a versek fiktív Amerika-élményekből, a szerző földrajz-szeretetéből, térképutazásaiból születtek, és amelyeket a road movie, a Szelíd motorosok, Bob Dylan, Eric Clapton és a hippikorszak életérzése ihletett.

,,John Coleman, azazhogy Jack Cole a kaliforniai Santa Monicában született 1958. augusztus 23-án. Édesapja Frank Coleman, biológus és oceanográfus; édesanyja Alyson Cash, neves énekesnő. J. C. főleg Dél-Kalifornia forró partvidékén, szülővárosában, illetőleg Los Angelesben, Hollywoodban és Beverly Hillsben, majd rövid ideig, amolyan intermezzóként, San Diegóban és La Jollában töltötte gyermekkorát..."
(Részlet Az átköltő epilógjából)

140 oldal

2490 Ft