Két mű, kétféle tartószerkezet. Az egyik az önkínzásig önmagát állítja, a másik eljátssza, hogy a másik nélkül nem is létezne. Közben egymást egymást hívják, értelmezik, igazolják, akaratlanul és akarattal. Mindkét hangra, mindkét tudatra, mindkét lélekre, miképpen jobb és bal kezünkre, szükségünk van. `Nincs bennem szeretet` - így szól az egyik kulcsmondat, megszólal mindkét novellában, s kitart, mint az orgonapont. De együtt, ebben a könyvben ez a két írás mégis valami mást mond, talán éppen azt, hogy van, kell hogy legyen bennünk szeretet.

oldal

1490 Ft

Mikor lesz tavasz? Lika, mikor lesz már tavasz? Az utolsó kérdésemet szó szerint értse, és ne keressen benne rejtett értelmet. Sajnos, én már öreg fiatalember vagyok, a szerelmem nem nap és nem hoz tavaszt sem nekem, sem annak a madárnak, akit szeretek. Azt írja, hogy leszokott a dohányzásról és ivásról, de azért dohányzik és iszik. Lika hazudik nekem. Ez jó. Jó, mert így legalább, vacsora közben elmondhatom az ismerõseimnek, hogy `egy szép szõke hazudik nekem...` Duckóm, lovacskám, nélküled minden sivár, hideg, unalmas, és úgy elkényeztettél, hogy amikor lefekszem aludni, meg amikor felkelek, félek, nem fogok tudni levetkõzni és felöltözni. Azt kérdezed: mi az élet? Ez ugyanolyan, mint megkérdezni: mi a sárgarépa? A sárgarépa - az sárgarépa, a többi ismeretlen. `A legkedvesebb teremtmények, aki elõl Szahalinra menekülök, és aki megkarmolta az orromat. Kérem az udvarlókat és hódolókat, viseljenek orrvédõt.` Anton Pavlovics Csehovot már elsõ találkozásukkor lenyûgözte húga gyönyörû tanártársa, a `csodálatos Lika`. 1899 õszétõl majd egy éven át Anton Csehov és Lika Mizinova szinte elválaszthatatlanok voltak. Leveleikbõl felhõtlen bolondozás, másutt évõdésbe burkolt szemrehányás árad. Kapcsolatuk aztán valahogy rosszabbra fordult. Hogy miért távolodott el az író a szerelmes Likától - akire a Sirály jeleneteiben ismertek rá a kortársak -, nem tudjuk, de leveleik talán közelebb visznek a titokhoz. `Hát, derék magyar lovacskám, ölellek és forrón csókollak. Ne feledd, hogy a férjed vagyok, és ahhoz is jogom van, hogy megverjelek.` Olga Knyipper Csehov legnagyobb szerelme volt. Mindössze hat évig tartó közös életük fájdalmas elválások és boldog viszontlátások sorozatát hozta. Az ünnepelt színésznõ õsztõl tavaszig Moszkvában játszott és élt, míg a nagybeteg Csehov kénytelen volt Jaltán gyógykezeltetni magát. Leveleikben tetten érhetjük szerelmük kibontakozását, kapcsolatuk meghitté válását, a háttérben pedig kirajzolódnak a Mûvész Színház mindennapjai, a Három nõvér és a Cseresznyéskert próbái, Tolsztoj, Gorkij, Sztanyiszlavszkij és sok más jelentõs mûvész alakja.

354 oldal

2280 Ft

KIS BÁCSI GOMBOS BOLTJA A Kis Bácsi Gombos Boltja éjjelnappal nyitva van. Százegy fiókban tartja Kis bácsi a gombokat, száz fiókot kihúz, minden gombot megmutat a vevőnek, a világ minden ruhájára lehet itt gombot találni, mégis van, aki a százegyedik fiókot is meg akarja nézni. `Az a fiók üres`, mondja Kis bácsi, és nem mutatja meg soha a százegyedik fiókot. Csak éjjel, ha egyedül van, akkor húzza ki néha vigyázva, az a fiók csillagokkal van teli, az ég csillagaival, és ha még jobban kihúzza, nagy fényesség, egy kicsit belátni a mennyországba, és hallani, hogy suttognak az angyalok.

oldal

596 Ft

28 oldal

1200 Ft

oldal

1990 Ft

Hallott már valaki egy Bush nevű amerikairól? Nem, nem az Egyesült Államok jelenlegi elnöke. Nem is a kettővel azelőtti. V. Bush (nem tévedés, így, szimpla vével) egy íróasztalról álmodott, egy gépről, egy ferdére állított képernyőről, egy billentyűzetről, mely gombnyomásra összeállítja iratait, kezeli okmányait, vezeti naplóját, megszerkeszti készülő könyvét. Gép, képernyő, billentyű, gondolkodószerkezet. Csakhogy Vannevar Bush minderre akkor vágyott, amikor semmi efféle nem volt még a világon. Nekiállt hát kitalálni a computerre épülő hálózat, az internet, a digitális adatátvitel, a memóriakezelés (engedjük meg: egyik) ősváltozatát, a Memexet. Mára a kultúra általános közege a rendszer, amelyben formát öltenek az olvasásnak a nyomtatás, papír, könyv után kialakuló, új szokásai. És ahogyan formát öltenek, minden szöveghely azonnal elérhető lesz a másikból, s az olvasó - a felhasználó - kényére-kedvére, szabadon bejárhatja a képzettársítások tekervényes útjait. Pont úgy, ahogy az emberi agy működik, s ahogyan ez a könyv mindezt elmeséli.

oldal

2490 Ft

"Néhány hónapja arról beszélgettünk Orbán Ottóval, telefonon persze, mert már nehezen járt el otthonról, én meg nem tudom felvonszolni magam a lépcsőn a liftig, szóval azt mondtam, hogy olyan vörösmartys verseket ír mostanában, mármint az öreg Vörösmartyhoz visszanyúló verseket, csak frivolitással, álfrivolitással ellenpontozva." Réz Pál

51 oldal

1490 Ft

Csiki László 1944-ben született, erdélyi származású költő, író, műfordító.Legújabb kötetében az 1997 óta írt elbeszéléseit gyűjtötte össze. A szövegek világában egyaránt megjelennek az abszurd, a humoros és a folklórból merített elemek. Minden történetéből valami fontosat és újat tudhatunk meg az - élet nagy kérdéseiről - (különösképp a szerelemről), és ez könyvét különösen élvezetes olvasmánnyá teszi.

240 oldal

1990 Ft

Rövid leírás: Nem szeretnék itt sokat mondani, fülelni, mert nem akarok senkit megkötni az elképzeléseimmel (amiket szegény könyvön lehetne aztán számonkérni), és nem szeretnék keveset mondani, mert az olyan volna, mintha titkolóznánk. Szemérmesség és szemérmetlenség, vallomás és hallgatás, őszinteség és eltussolás együtt jár. Segédigével tagadunk, állítjuk. Tartalom Mért kell egy könyvet hátulról lapozni, azaz mért van az eleje a végén, mért kell váratlanul a közepéről a végére ugrani, azaz az elejére, s onnét már rendesen előre, azaz hátra? Azaz. Kell? Milyen szokásokat akar ez megzavarni? A laza albumlapozgatást? Mert mintha egy családi albumból volnának a képek. Kié ez az album? A fotósé? Mi az, hogy fotós? Ugyanaz, mint az író? Mi az, hogy író? Ki? Én? Az elbeszélő én? A fotós tehát az elnéző én? Esterházy Péter

oldal

1990 Ft

Rövid leírás: Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas A Valaki másban a kortárs európai irodalomban párját ritkító élességgel és kíméletlenséggel mutatja be, miként talált rá az idegenben az otthonra, a nem-azonosban az azonosra. S közben bennünket, olvasókat is ráébreszt valamire. Arra, hogy a rettenetben, sőt a rettenet fokozásában is ott lappang a misztérium lehetősége, s hogy talán az idegenség végtelen fokozása vezet el minket oda, hogy sejteni kezdjük azt, ami túl van az idegenségen.

oldal

1890 Ft