A névtelen világ Győrffy Ákos 1996 és 2026 között írott verseiből (eddigi öt kötetéből és az elmúlt években írt darabokból) ad erős és karakteres szerzői válogatást. Kiindulásunk nem is lehetne más, mint maga a táj. A leírható, feltérképezhető és megnevezhető táj. Első kötete, A Csóványos északi oldala már címében is mutatja ezt. Egy kötetbe rendezve szépen és pontosan kirajzolódnak a Győrffy-líra főbb ösvényei: az ember és a táj kapcsolata (,,Lehet-e, hogy valaki inkább már táj"), a közelség és a távolság, az emlékezés folyamatossága, az írás és a rögzítés fontossága, a másik keresése, a hiány megtalálása (,,valami mindig hiányzik"). Alakulásában és vándorlásai közben találkozunk azzal a költői énnel, aki egyik első versében innen indul: ,,Ami él, helyet hasít ki / magának, kihasítja a sötétségből, amire / nem találok nevet, és félek is keresni / rá", hogy az elmúlt években írt darabok között erre a szakaszra bukkanjunk: ,,A névtelen világon nincs mit / nézni, észre sem veszem. Neveket aggatok / a fákra, a madarakra." Győrffy Ákos költészete felmutat, és megnevez. Visszapillant, és előre is tekint. Egyre idegenebb világunkban fontos iránytű egy ilyen önazonos és párbeszédre hívó líra.

280 oldal

6999 Ft

Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott - a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn -'56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak számító kaposvári színház virágkorát éli, csakúgy, mint a szamizdat; készülődnek a rendszerváltó erők kívül és belül, miközben a budapesti Katona József Színházban folynak az író letiltás szélén billegő darabjának,a Csirkefejnek a próbái, és zajlik a lapok hasábjain egy vad nacionalista lengyeltörténész Spiró ellen indított hadjárata. A pár évvel korábban kiadott könyvét, Az Ikszeket lengyelellenesnek kikiáltó, a nagypolitikáig is felható cikksorozat súlyos következményekkel jár: az író ettől kezdve évekig nem teheti be a lábát Lengyelországba, ez pedig veszélyezteti A Jövevény (majd utóbb Messiások) címmel megjelent, épp készülő regényéhez létfontosságú varsói könyvtárazásokat. Az egykori naplószöveget jegyzetek és AzIkszek-,,vita" dokumentumai egészítik ki a szerző mai kommentárjaival.

504 oldal

6499 Ft

Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot vesz, amikor az egyik utas szerint a megtekintett mozaik csupán másolat. Egy rejtélyes klinikán emlékektől lehet megszabadulni - és mások emlékeiből tartalékolni.Egy írót a regénye valóságával szembesít egy olvasó. A hol hétköznapi, hol szürreális történetekben közös, hogy néha a legegyszerűbb dolgok tudnak a legrejtélyesebbek lenni, és hogy a magánynak számtalan formája létezhet - még akkor is, ha éppen másokkal vagyunk.

216 oldal

5499 Ft

A 2020-as években a középkorú író elindul a Stefánián. Sétáján száz év történeteit idézi fel. Időseket, fiatalokat, professzorokat, ügyvédeket, a hatalom szolgáit és áldozatait. Álmodik róluk, a sorsukról, a küzdelmeikről. Ő maga egy tüntetésbe keveredik. Letartóztatják. Cellatársai sorsáról is tapasztalatokat gyűjt. Néhány nap után szabadul. Sándor Iván múltat, jelent, sejthető jövőt, időt-teret egymásba kapcsolva mutatja be azt a világot, amelyben élünk. A regényhez csatolt Naplóját 2024 tavaszán kezdte írni barátairól, munkájáról, ismert színészekről, írókról, az ország-világ hétköznapjairól. A Napló tényei erősítik, igazolják a regényfikciót, végkifejletükben élet és halál küszöbén találkoznak.

120 oldal

5999 Ft

A középkorúságnak nincs története - nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni. A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései és megalkuvásai közötti területet térképezik fel Grecsó Krisztián versei. A szövegek egyszerre szólnak felismerhetően a máról, és idéznek meg ősi, bibliai történeteket: felismerve, hogy a változás nemzedékeken át lehet ugyanolyan, mégis másmilyen.

144 oldal

4499 Ft

Bodor Ádám a rövidformák nagymestere. Nála a csend sokszor beszédesebb a kimondott szónál; különleges nevekre hallgató hősei általában csak akkor szólalnak meg, ha valóban mondani akarnak valamit. Akkor viszont a közléseknek súlya van. A több mint félévszázad alatt írt novelláit tartalmazó kötet látványosan szemlélteti, hogy Bodor alkotóműhelyében a rövidebb prózai műfajok között milyen izgalmas különbségek és párhuzamok is vannak. Hogy a különböző szövegtípusok nem feltétlenül zártan születtek egy-egy korszakban, hanem folyamatosan váltakoztak. Így egymás mellett és után más sorrendben olvashatjuk a tágabban értett Szénégető-korszak minimálprózáit, a Vissza a fülesbagolyhoz című kötettel fémjelzett novellákat és a kései remekmű, a Sehol révén ismerős hosszabb elbeszéléseit is. A kötet sorrendjét a szerző alkotta meg: a ritmus felülírta a puszta kronológiát. Akár néhány bekezdés, akár két tucat oldal, Bodor mindig teljes világot teremt és mutat. Ahogy egyik interjújában maga vallja: ,,A novellát nem lehet megunni."

720 oldal

9999 Ft

,,Nem terveztem, de továbbírom az Alkonynaplót" - értesülhetünk az új kötet egyik naplóbejegyzéséből. Az elmúlt években Oravecz Imre alkotói figyelme a naplóírás felé fordult. Életművében a lírai és az epikai mindig is izgalmasan egészítette ki egymást. Az Alkonynapló II. rövid, mindig a lényegre törő feljegyzései és megállapításai mély, zsigeri rokonságot mutatnak Oravecz Imre létösszegző költészetével. Olvasmányélmények, hétköznapi történések, az idősödő test üzenetértékű tünetei mellett visszaemlékezésekkel, felbukkanó és újraíródó álmokkal és önelemzési kísérletekkel találkozhatunk a lapokon. A 2024-ben megjelent első Alkonynaplófolytatása ékesen bizonyítja, hogy a szerző számára az írás, a rögzítés létszükséglet.

160 oldal

5499 Ft

Erdős Gáspár 65 esztendős mezőtúri zsidó polgárt 1944 júniusában deportálták Szolnokról. Feleségével együtt azon szerencsések közé tartozott, akiket nem Auschwitzba, hanem ausztriai kényszermunkára vittek. Bécs környékén írt naplója egyedi forrás a holokausztkutatás e viszonylag új területén. Erdős kitűnő tollú krónikásnak bizonyul, az események pontos rögzítésére gondosan ügyel, a fogolytársakkal töltött mindennapokat testközelből, szinte filmforgatókönyv-szerű plaszticitással ábrázolja. Deportálásuk addigi stációit is feleleveníti üzlete bezárásától a mezőtúri gettóba költözésen át a szolnoki cukorgyári gyűjtőtáborban átélt szörnyűségekig. A napló íve e mélységből, a Bécs környéki gazdaságban, majd egy betonüzemben végigdolgozott hónapok krónikája után jut el a felszabadulás eufóriájáig. Olvasunk a hazajutás kálváriájáról, a hullámzó front életveszélyes helyzeteiről, és arról is, miként vészelte át a házaspár a hazautat egy vonat huzatos fékbódéjában. A naplószöveget Erdős Gáspár életútjáról, valamint a bécsi deportálásokról szóló tanulmányok egészítik ki. A kötet külön érdekessége, hogy helyet kap benne egy ,,ki kicsoda?" a naplóban említett személyek - fogolytársak, mezőtúri szomszédok és mások - elő- és utóéletével. A számos megőrzött feljegyzés, irat, fénykép és levél közlése még élőbbé teszi a szövegeket.

368 oldal

7999 Ft

Milbacher Róbert kötete két kisregényt tartalmaz. A két művet nem csak az irodalomtörténész szerző tizenkilencedik századi jártassága köti össze, hanem az a kíváncsiság és kísérletezés, hogy ismert történeteket miképpen lehet más nézőpontból vagy más hangszerelésben elbeszélni, újra mesélni. Ám míg a P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez című kisregény Petőfi Sándor halála után játszódik és a költő eltűnésének és legendájának az utóéletével és hatástörténetével foglalkozik, addig a másik kisregény, a Kései tudósítás egy törvényszéki eljárásról, mely városunk utolsó, boszorkányosnak mondott asszonyszemélye ügyében tartatott éppen a klasszikus Arany János-ballada a Vörös Rébék előzménytörténetét dolgozza fel, az 1808-as ténylegesen lezajlott nagyszalontai pert veszi alapul, eredeti bírósági forrásokból rekonstruálja a történteket.

144 oldal

4499 Ft

Elhangzott 2025. december 7-én, a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén. A Svéd Királyi Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2025-ben Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda ,,meggyőző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette is igazolja a művészet erejét".

32 oldal

4999 Ft