,,Aki megnő, az mindig nagy, Vagy egy kicsit kicsi marad." Grecsó Krisztián rendhagyó könyvében gyerekversek olvashatók. A szerző kislánya, Hanna ihlette ezeket a szövegeket, de minden kisgyerek és szülő örömét lelheti bennük. Hétköznapok és ünnepnapok, az élet csecsemő-szemmagaságból: Grecsó Krisztián gyerekverseit a világra való rácsodálkozás, a dolgok megnevezése fölötti öröm mozgatja. A könyvet Baranyai (b) András nagyszerű rajzai teszik még elevenebbé.

96 oldal

3499 Ft

Ljudmila Ulickaja harmincöt éves korában írt egy forgatókönyvet, amelyet egy forgatókönyvíró kurzus felvételijére szánt. A kurzuson végül nem vett részt, a szöveg pedig több mint negyven évvel később került elő, és nyert új aktualitást.

Rudolf Ivanovics Majert felrendelik Moszkvába, hogy beszámoljon a pestisvakcina-kutatás eredményeiről. Moszkvába érve köhögni kezd, ám arra gyanakszik, hogy csak megfázott a vonatúton. Felkeresi a szálloda borbélyát, majd miután egyre rosszabbul érzi magát, kórházba szállítják. A diagnózis: tüdőpestis. Megkezdődik a versenyfutás az idővel, hogy felkutassanak mindenkit, akivel útja során kapcsolatba került, és a nagy fekete autó elindul begyűjteni a kontaktokat.

A Csak egy pestis arról szól, mekkora tragédiát okozhat egy rosszul viselt maszk, hogyan kezeli egy autoriter állam a járványveszélyt, és hogyan ismétli a történelem folyamatosan önmagát. Ulickaja különleges forgatókönyve, amely kisregényként is olvasható, Morcsányi Géza fordításában jelenik meg.

96 oldal

2699 Ft

Életútinterjújában Kolosi Tamás szociológus, üzletember sorra veszi életének fontosabb állomásait: elmeséli, hogyan lett a magyar-filozófia-esztétika szakos bölcsészhallgatóból elismert társadalomtudós, majd a könyves szakma meghatározó alakja. A személyes élmények és tapasztalatok egy polgárosodó zsidó család 1950-1960-as évekbeli mindennapjain túl a hazai szociológia újraindulásába és működésébe, a rendszerváltás és a szabad piacgazdaság útvesztőibe, valamint az 1980-1990-es évek budapesti kulturális és művészeti életébe engednek bepillantást. A sikeres életpálya mögött felsejlenek azok a korlátok és adottságok is, amelyekkel egy Magyarországon született és itt élő kutatónak számolnia kell. Betekinthetünk a könyvkiadás és a könyvpiac műhelytitkaiba, szó esik a világban a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről, és ismert alkotók és közéleti szereplők is feltűnnek a könyv lapjain.
A Ferenczi Borbálával 2018-2020-ban folytatott beszélgetések szerkesztett változata fényképekkel, annotált névmutatóval és Kolosi Tamás legfontosabb tudományos publikációinak listájával teszi teljessé az életútról kapott képet.

224 oldal

4499 Ft

Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve, az Ikrek hava, 1940-ben eredetileg is önálló kötetben jelent meg. Szülei elvesztését és költővé érését beszéli el a második világháború kitörése előtti pillanatban, saját erőszakos halálának egyre biztosabb előérzetében. Az idősíkokat filmszerű vágásokkal egybejátszó, a lírai és ironikus tónusokat keverő írás a magyar irodalom kivételes remekműve.
A szöveggondozás alapjául a Radnóti életében megjelent első kiadás szolgál. Kötetünk újdonsága, hogy az utószó ismerteti a mű keletkezésének és korábbi kiadásainak történetét, kapcsolódását az életmű más részeihez, a jegyzetek pedig felfedik a mű életrajzi utalásait.

128 oldal

2999 Ft

Gács Anna esettanulmányokból összeálló izgalmas esszékötete a kortárs önéletrajz-kultúra belső összefüggéseit és kontextusait térképezi fel. A szerző polemikus kérdése a következő: ha bárki önéletrajza nyilvánosságra kerülhet (ahogy ezt manapság lépten-nyomon tapasztaljuk, a memoár-boom közismert jelenségétől a facebookig), akkor vajon lehetnek-e még egyes önéletrajzok közösségteremtőek, a személyiség vagy a sors közös mintáit felmutató, referenciapontként szolgáló szövegek? Ezt a kérdést járja körül irodalomtudományi, nyilvánosságtörténeti, médiaelméleti és pedagógiai szempontokat ötvözve - Nádas Péter Saját halálától Péterfy-Novák Éva Egyasszony című művén át a holokauszt-tanúságtételeket egybegyűjtő archívumok és a Booktube-jelenség vizsgálatáig, ahol a videós önreprezentáció és a nyilvános olvasás motívumai is terítékre kerülnek.
Gács Anna olvasmányos esszékötete az önéletrajz archaikus, klasszikus műfajának legaktuálisabb vetületeivel foglalkozik. Segít abban, hogy megértsük, mit is jelent az önértés-énértelmezés mások vallomásainak (szöveg)tükrében.
Gács Anna irodalomkritikus, szerkesztő, fordító, egyetemi oktató. Korábban az ELTE Művészetelmélet és Médiakutató Intézetében, jelenleg a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékén tanít. Kutatási területe a kortárs irodalom és művészet, irodalomelmélet és médiaelmélet. Korábbi kötete (Miért nem elég nekünk a könyv, 2002) az irodalmi szerzőség problémájával foglalkozott. 2015-2018 között a Szépírók Társasága elnöke volt. A kutatás és a kritikaírás mellett angolból fordít.

296 oldal

3499 Ft

Kállay Eszteré a most induló költőnemzedék egyik legeredetibb hangja. Halk és radikális líra ez, mintha éppen a csendekből, az alig hallható közlések élességéből fakadna radikalizmusa és ereje. Utazások és mozdulatlanságok, ismerős idegen nyelvek és ismeretlen hallgatások váltakoznak a kötet lapjain. Taxik és repülőterek, nyugat-európai külvárosok uszodái és budai zöldségesek - a Kéz a levegőben verseinek lírai alanya sokfelé jár, és mindenhol figyel; felidézi gyerekkorát, átgondolja családi és társas viszonyait, a gyász állomásait és a szerelem megállóit, közben önmagára pillant, saját testére és tudatára. Ironikus és kíváncsi. Kérdez, nem állít. A kötet egyik médiuma a nyelv, a saját nyelv és az idegen nyelv; másik fontos közege pedig a víz. Kállay versei távolról idézik Pilinszky János és Takács Zsuzsa líráját, de megoldásai és meglátásai, költői eszközei (fokozások, váltások, nagyítások) igazán egyedi poétikát hoznak létre.
Kállay Eszter 1994-ben született Budapesten, a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója. Versei, esszéi és kritikái magyar és nemzetközi folyóiratokban jelentek meg. Szociális munkásként dolgozik.

64 oldal

1999 Ft

Könyvünkben Szüts Miklós festőművész mesél az életéről: őseiről (egyik dédapja Degré Alajos író, a márciusi ifjak egyike, a másik Lechner Lajos, Szeged árvíz utáni újjáépítője), az ,,úri középosztályhoz" tartozó, elszegényedett családjáról, saját életpályájáról. Megtudjuk, miből élt egy festő az 1970-80-as években, amikor hol a BNV-re kellett sertéshizlaló-reklámpaneleket terveznie, hol egy amerikai nagybácsi-örökségből származó dollárokat fektetett olasz lírába, hogy aztán a gyorsan inflálódó maradékból létrehozza grafikai stúdióját. Mindeközben soha nem adja fel a művészetbe vetett hitét: mindennap festőnek kell lenni! A mesterség technikáiba, műhelytitkaiba is beavatást nyerünk, és olvashatunk jeles barátokról és pályatársakról.

A könyv kép- és dokumentumanyaga a book.szm.hu honlapon található.

420 oldal

4999 Ft

Egy négytagú család elindul New Yorkból dél felé, keresztül az Egyesült Államokon. A férj anyagot akar gyűjteni az apacsokról szóló kutatásához, a feleség pedig a mexikói-amerikai határon illegálisan átkelő gyerekek sorsát és történetét szeretné dokumentálni. Az egyedül vagy embercsempészeknek kiszolgáltatva érkező gyerekek legtöbbje sosem jut át a sivatagon, és sosem találkozik a már korábban az Államokba szökött rokonaival. Miközben a család motelről motelre járva beautózza Virginiát, Tennesseet, Oklahomát és Texast, a szülők egyre többet veszekednek. A feszültség a férfi tízéves fia és a nő ötéves lánya számára is nyilvánvalóvá válik. Bár a szülők mindent megtesznek, hogy szórakoztassák a gyerekeket a hosszú út során, nem tudják kizárni a külvilágot, és amikor a rádióban a migrációs válságról esik szó, a gyerekek kérdezősködni kezdenek - kérdéseik pedig nem várt következményekkel járnak. Luiselli első magyarul megjelenő könyve virtuóz módon mutatja be egy család széthullását, a dél-amerikai bevándorlók és az amerikai őslakosok iránti teljes társadalmi közönyt, és felteszi a kérdést: szabad-e művészetet csinálni mások szenvedéseiből? Mindeközben a történetben nemcsak Geronimo, hanem David Bowie is fontos szerepet kap.

Folio-díj 2020
2019 egyik legjobb könyve (New York Times, Guardian, NPR, GQ, Entertainment Weekly, New York Public Library)

448 oldal

4999 Ft

A legújabb Petri-díjas, Gál Hunor első verseskötetében az élet legnagyobb kérdését: a halált, annak módozatait, tabuit, a társadalomra gyakorolt hatását járja körül. A kartonfless cím, a magyar szlengben mostanra meglehetősen elterjedt szó a füves cigaretta utolsó placebo szívását jelenti. Gál eredeti és átgondolt költői kísérlete arra a kérdésre próbál választ keresni, hogy miért is rossz divatból művelni bármilyen műfajt, szokást, rítust. Hogy a szorongás csak akkor szorongás, ha nem tévesztjük össze a meneküléssel. A kartonfless feszes szerkezetű, erős sodrású bemutatkozás, melyben, akár az elemek periódusos rendszerében, mindennek megvan a maga helye.
Gál Hunor 1995-ben született Gyergyószentmiklóson, jelenleg Kolozsvárott él. 2015 óta jelennek meg szövegei. 2019-ben kartonfless című kéziratával elnyerte a Petri György-díjat. Ez az első kötete.

oldal

2699 Ft

Frank O'Hara a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású amerikai költője. Rövid pályafutása New Yorkhoz kötődik, ahol az utolsó avantgárdként emlegetett csoport, a New York-i költői iskola emblematikus szerzője volt. Versei esendők, hétköznapian egyszerűek, de mindig meglepően sűrűek és letisztultak. Lírájára nagy hatással volt a képzőművészet, a jazz, a New York-i házibulik és éjszakai bárok világa. A mindössze negyvenévesen, tragikus balesetben elhunyt szerző azóta bevonult az amerikai klasszikusok közé. A kötet a Versum szakmai támogatásával, Gerevich András és Krusovszky Dénes fordításában jelenik meg.

96 oldal

2699 Ft