Esterházy Péter 1974-ben mutatkozott be az Alföldben hat novellával, amelyek aztán bekerültek az `írások egy darab madzagra fűzve` alcímű novellaciklusba, amely egy gyermek szemszögéből mutatja meg a világot, két `elválaszthatatlan jó barátja`, Fancsikó és Pinta főszereplésével. A kötet a későbbi Esterházy-prózák minden jellemzőjét felvonultatja: a mese- és anekdotaelemeket, a narráció (az elmondhatóság) nehézségének felismerését, a (család)történet széttagolását, a nyelvközpontúságot, a humort és a személyességet. A novellát a szerző előadásában hallgathatjuk meg.

oldal

3290 Ft

oldal

2490 Ft

Szerb Antal 1936-os olaszországi útinaplója hosszú évtizedekig nem jelent meg önálló kötetben. Néhány jelenete később az Utas és holdvilág lapjain kapott költői formát. Város- és tájleírások, kultúrtörténet, finom megfigyelések, és mindezek ellenpontjaként a harmincas évek Európája. Az Utas Velencéből Vicenzán, Veronán és Ravennán át jut el San Marinóig, hogy ráakadjon a Harmadik Toronyra, amely - még hiszi - segít átvészelni a szörnyű kort, amelyben élnie adatott. A szöveget Martin Hürlimann fényképei kísérik.

56 oldal

2999 Ft

Emlékek és maradványok: ennyi volnánk? A verseskötet orvul csupa `nagy dolog` körül lépeget, melyek legjelentősebbje a szerelem. Nádasdy költeményeinek könnyű-nehéz tánca az érzelmekről - azok időbeliségéről leginkább - nem hivalkodó rumba, inkább valami közép-européer iróniát sejtető, levegős salsa. Az emlékszíneket és -illatokat könyörtelenül (mert markánsan) eleveníti meg, mediterrán napsütésben vibrálnak az alkalmak és a tárgyak. A Nádasdy-versskiccek kirabolják az időt, majd tovább engedik, hogy könnyű szívvel hagyjanak mindent és mindenkit elenyészni. Ez fájdalmas, de jó nekünk.

64 oldal

1990 Ft

A kötet írásai esettanulmányok; az esetek pedig kulturális gyökereinket, magát az emlékezést kutatják. Ha a múzeumban - akkor például azt, hogyan vált funkciót, arcot és beszédmódot maga a múzeum; hogyan válik gyűjtemények tárházából, az emberiség kulturális emlékezetéből maga is a tárgyak, emlékek egyikévé, hogyan őrzi és mutatja saját történetét, illetve ellenkezőleg: hogyan kapcsolódik modernizálódó környezetéhez és megváltozott közönségéhez: hozzánk. Hogyan lesz/lehet szentélyből agora, befelé forduló, áhítattal teli zárványból beszédes, életes tér... A kötet más írásaiban a szerző a testet és teret öltött emlékekről, emlékezésről beszél: a műemlék és emlékmű közti radikális különbségről. A `mindig emlékezni` és a `sosem felejteni` kettősségéről: a személytelenné, történettelenné tett és a birtokba vett, feldolgozott múltról. A koncentrációs táborok, az átlényegülő műalkotások és a forradalmi emlékművek jelentésrétegeiről, a múlt és a történelem nehéz, ellentmondásos, de megúszhatatlan feldolgozásáról, az önazonos történelmi létezésről. Hogy tudjuk, hol élünk. És hogyan.

326 oldal

2990 Ft

64 oldal

1990 Ft

Az elmúlt három évtizedben 38 kortárs magyar író, filmrendező és zeneszerző töltött el egy-egy évet a DAAD Berlini Művészeti Program ösztöndíjával Berlinben, köztük Kertész Imre, Nádas Péter, Ligeti György és Szabó István. "A Berlin-év nemcsak az életünket, írásainkat változtatta meg, hanem az egész kortárs magyar irodalmat&amp" - írja Esterházy Péter, aki 1980-ban egy évig a DAAD ösztöndíjasa volt. A berlini Matthes Seitz Kiadó nagy sikerű német nyelvű antológiája után először olvashatók eredeti nyelven húsz kortárs magyar író Berlin-történetei: Dalos György, Darvasi László, Eörsi István, Esterházy Péter, Földényi F. László, Garaczi László, Kertész Imre, Konrád György, Kukorelly Endre, Láng Zsolt, Márton László, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Oravecz Imre, Parti Nagy Lajos, Petri György, Szijj Ferenc, Tolnai Ottó, Végel László és Vörös István szövegei olvashatók a kötetben.

oldal

2490 Ft

A könyv egy hétköznapi családi pokol megrendítő, olykor tragikomikus története egy gyerek szemével, aki egyszerre az erőszak tárgya és távolságtartó elbeszélő. Az érzelmileg éretlen, a gyenge-erős ellentéten túllépni képtelen apa és a különféle érzelmi defektusokban szenvedő családtagok kegyetlen- szatirikus körképén túl a regény egyszersmind látlelet a kommunista Lengyelországról.

208 oldal

2490 Ft

`Egy ember számára is lehet sok különbözõ igazság.` Kötetünk Sárközi Mártának, Molnár Ferenc és Vészi Margit lányának, Sárközi György feleségének, a magyar irodalom egykori önzetlen mecénásának kíván emléket állítani. Neki köszönhetõen lett a – férje által 1935 és 1938 közt fõszerkesztett – Válasz folyóirat az új magyar irodalom fóruma, melyben többek mellett Lator László, Fodor András, Domokos Mátyás, az ifjú Pilinszky, Sarkadi Imre, Lakatos István, Kormos István és Bibó István rendszeresen publikáltak, és itt jelent meg Németh László Iszonya is. A Széchenyi Ágnes által összeállított kötetben helyt kap Sárközi Márta családi önéletrajza, visszaemlékezése a Válasz második korszakára, levelezése Illyés Gyulával, Szabó Zoltánnal, Németh Lászlóval, Erdei Ferenccel, Pilinszky Jánossal, Ferenczy Bénivel. A kötet közli Lator László irodalmi portréját Sárközi Mártáról, valamint számos kép, illusztráció segít emlékezni a mecénásra.

472 oldal

2690 Ft

Épp tízet mutatott a karkötőóra, mikor dallamos, szolid férfikopogás zaja verte fel a párnázott ajtó fedelét. Szabad! felelte az íróasztal fölé elmélyülten görnyedő leány. Ám ahogy felnézett, szinte a Belépő látvány hatására megfordult körülötte a szoba. Az ajtó csukása után ott állt előtte... A tegnapi férfi!!! Drapp ballonkabátot viselt a karján, könnyű cipővel és illő pulóverrel. Nyakát szemmel alig látható vastag aranylánc övezte körbe. Edina meglepetésében és zavarában azt hitte, Álom az egész, s a legnagyobb titokban `belecsípett` egy pontjába... Jó reggelt kívánok! Balajthy Dénes vagyok! Be vagyok jelentve! Mondotta a férfihang jelentőségteljesen, de nyugalmat színlelve. Eközben merően, mégse tolakodóan Edina szemébe nézett. A leány repdeső tekintete se sokat késlekedett...

111 oldal

2490 Ft