Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét 'csak úgy' a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett.

392 oldal

2990 Ft

200 oldal

1990 Ft

A Sátántangó, Krasznahorkai László első regénye 1985-ben jelent meg, s a rendkívüli kritikai elismerés és olvasói érdeklődés rögtön a kortárs magyar próza egyik alapművévé avatta. A szokatlan hangvételű történet egy olyan világlátásból született, amely még nem törte ketté a világot, s épp ettől lesz tragikus - saját egzisztenciális állapotunk és történelmi helyzetünk látlelete. A regény az elmúlt két évtizedben mit sem vesztett aktualitásából: ezt bizonyítják újabb hazai kiadásai, megfilmesítése, sorjázó külföldi fordításai és az azok nyomán született további elismerő kritikák. A történet egyszerre létfenntartó hazugságaink leleplezése és metafizikai sóvárgásunk, becsapottságunk dokumentuma.

220 oldal

3499 Ft

Parti Nagy Lajos nem bánik kesztyűs kézzel a magyar
nyelvvel: mindent kihoz belőle, ami kihozható.
Szétszedi, majd összerakja a szavakat és
kifejezéseket, abajgatja, csinosítja a nyelvet. Keze
nyomán a legkopottabb szavak is megtelnek valami
újfajta ízzel, s olybá lesznek, mint azok a nők, akik
kivirágoznak, ha szeretik őket. És Parti Nagy szereti
a szavakat, miképpen azok is őt. Meghajolnak előtte,
vagy vigyázzba vágják magukat, s olyan is akad,
amelyik a nyakába csimpaszkodik.
Így kínálkoznak fel az író számára,
aki `novellamakettekbe` rendezi őket, de úgy, hogy
ezek a makettek lecsupaszított szerkezetükkel is egy
nagyon ismerős, jóllehet kevéssé szerethető világot
tárnak elénk. A roncsolt, tört, fiktív monológokban
groteszk és szürreális, álomszerű és szociografikus,
bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe,
meghökkentő szókapcsolások, nyelvi bravúrok és
szójátékok követik egymást. E grammatikai tér
szereplői között találjuk többek között a nagy evészet
sportbajnokát, a kukatúró öregasszonyt, a vízilénnyé
átváltozó, rejtélyesen eltűnő munkásembert, és néhány,
az új időkhöz kiválóan alkalmazkodó mesehőst is.
Parti Nagy Lajos: nyelvkirály. A hullámzó Balaton: a
nyelvkirályság.

176 oldal

2990 Ft

160 oldal

1990 Ft

Krasznahorkai László költői erejű, kíméletlenül pontos
víziói időről időre igazolást nyernek - minél inkább
távolodunk megírásuk idejétől, annál ismerősebbnek
tűnnek, mígnem hétköznapjainkban megelevenedő
realitásként ismerünk rájuk. A regénybeli történet
ezúttal is egy olyan végpontról indul, amikor
megszokott kérdéseink és válaszaink, a létezésre
vonatkozó fogalmi készletünk hirtelen csődöt mond. A
megváltatlanság apokaliptikus távlatot kap, de az
ítéletet a szereplők mérik magukra.

A szerző mélységesen szkeptikus
történelemszemlélete elutasít mindenféle hamis
messianizmust és önáltató életstratégiát, ugyanakkor
fokozott érzékenységet és részvétet érez valamennyi
vereséget szenvedő és vereségre ítélt ember
iránt. `Mint a legjobbaké, Krasznahorkai László
művészete is a valóságba varázsolja vissza olvasóit, a
reménytelenség és a mindig egy emberre szabott remény
szűk mezsgyéjére, ahol a tét már - nem az irodalom.` -
írta egyik méltatója.

260 oldal

3490 Ft

Az író sohasem mások kérdéseire felel. És nem röviden,
körülbelül, nagyjából. És nincs véleménye: nem
absztrahál, hanem konkretizál. Nem értelmez, hanem
ábrázol. Visszaállítja a szemléletes állapotot,
ahonnét a vélemények eredtek. Elölről kezdi a világot.
Tulajdonképpen a hallgatás és a szó határzónáján
tartózkodik, a senkiföldjén, s csak be-betör a
nyelvbe, a tér-idő-anyag rögzíthetőségébe, azzal, amit
át tud menteni a nyelven inneni tartalmakból. Aztán
megint elhallgat (...) - a művészet lényegében nem
külön szakma, hanem egyszerűen az élet gyakorlása, az
emberi lét természetes foglalkozása, amit mindenki űz
éjjel-nappal. Ami megtörtént az emberrel, vagy amit
tesz, amit tesznek vele, amit szeretne, amit
tapasztal, érez, lát, hall: azt mind átéli, tudomásul
veszi, reagál rá, visszagondol rá, rendezni próbálja,
hordozza, építi, szóval éli az életét. Alighanem ilyen
értelemben képzeltem el magamnak hétévesen az írói
pályát: hogy majd a létezés-szakmában dolgozom.

320 oldal

2490 Ft

1946-47-ben Gödöllőn belekezdtem egy
természettudományos kriminek szánt hangjátékba, A
Valencia-rejtély címmel. A Rádió, vagyis Cserés Miklós
elkérte tőlem olvasásra a még teljesen megíratlan első
vázlatomat. Ijedelmemre elfogadta úgy, ahogy volt.
Kigépeltette, szereposztással, súgópéldánnyal, mi-
mindennel. Nekem 47 elején el kellet utaznom. Jó, majd
kijavíthatom, ha visszajöttem. Csakhogy ezt nem
kijavítani kellett, hanem átírni, sőt: megírni.

240 oldal

2490 Ft

Miért Buda? - Nehéz válaszolni, annyiféle oka van.
Hát, mondjuk, az első oka, hogy 4 betűs szó. Jó rövid
cím. Aztán Budának szemtanúja vagyok. Úgyhogy írhatom
regénynek. (...) Jó volna már a címben egy város, mert
olyan regényt kellene írni, ami hasonlít a városokhoz.
Lehet járkálni-mászkálni benne; utcái terei, hidai
vannak; ahol lehet ődöngeni, bámészkodni; rohanni
elkésve találkára, vagy elbújni vele valahol;
menekülni, örülni, sírni; eltévedni emitt, hazatalálni
amott.

440 oldal

2690 Ft

Külsõ tájakon, belsõ utakon.
Egy kelet-ázsiai utazás krónikája ez a könyv. Persze
jóval több, mint egyszerû útirajz, hiszen amellett,
hogy beszámol egy távoli kultúrával való találkozás
lehetségességérõl-lehetetlenségérõl, folyamatosan
szembesít az emberi létezés alapkérdéseivel. Az urgai
fogoly nyolc novellája ezért leginkább talán
gondolkodói utazásként értelmezhetõ, akárcsak a
könyvben megidézett dantei mû.


Abban is hasonlít az Isteni színjátékra, hogy ez az
írás is megéri a fáradozást, hogy az olvasó a
szerzõvel együtt végigjárja-töprengje ezeket az
utakat.

160 oldal

2699 Ft